33933. lajstromszámú szabadalom • Fölállítható író- és rajztömb
szolgál, hogy azt a tömb betétjének megfelelő részébe bedugva, a betétet a tömbhöz erősítse, de úgy, hogy az egyszersmint bármikor szétválasztható is legyen. Ugyanilyen nyelv (1 .1. és 2. ábra (a n) van alkalmazva, a tömb (a) lapjának hoszszú szabad oldalára is, mely ugyanazt a szolgálatot teljesíti, mint az (f) függeléken alkalmazott (n b) nyelv. Az (a) lapnak a hosszú szabad oldalán az összeragasztott két kemény lemez közt van a (b n) nyelv számára egy megfelelő nyílás hagyva azon czélból, hogy a kívánt helyzet előállítására a (b n) nyelvet abba bedughassuk. A rajztömb két nagy lapját egy körülbelül 1 cm. magas és 2 cm. széles falécz (1. 1. és 2. ábra (c) választja el egymástól olyan vászon borítással, hogy a lécz kétélinél a tömb lapjai szabadon fordulhassanak. Ezen két lap közé iktatott lécz részben a lemezből készült lapok merevitésére, részben pedig a tömb néhány helyzetében az állás szilárdítására szolgál. Továbbá a tömb (a) lapjának hosszú szabad szélén egy körülbelül 1 cm. keresztmetszetű lécz fut végig, a mi részben a lemezpapirlap (a) merevitésére, részben pedig némely helyzetben arra szolgál, hogy a hozzá kerülő sík élét az eltolódásban megakadályozza, továbbá ezen léczbe van beerősítve, úgy a tömb összecsukásához szükséges szög (lásd 3. és 4. ábra (ö), valamint a hordozásra szükséges szíj (lásd 3. és 4. ábra (sz). A teljes rajztömb második része a betét, a mi lehet vagy lemezpapirosokból összeragasztott tömbbetét, egyik oldalán tömbszerűen fölragasztott papirosokkal, a másik oldalán pedig ellátva egy levehető palapapirral. De a tömb betétjét képezheti az előbbeni betéttel egyenlő nagyságú rajzdeszka is. A betét, ha az lemezpapirból áll, úgy van készítve, hogy a két összeragasztott lemez mind a négy oldalán egy olyan rés van hagyva, a mikbe a tömb borítékán alkalmazott s föntebb már leírt kemény nyelvek bele illenek. Ha pedig a betét rajzdeszka, akkor annak mind a négy oldalára hasonló réseket lehet fűrészelni, úgy hogy ugyanolyan módon lehessen a nyelvek segítségével magához a tömbhöz kapcsolni. Jelen találmány a fönti részletes leirás szerint tehát most már a következőkre válik alkalmassá. Hogy nyelvek vannak alkalmazva a tömbre, lehetséges a tömbbe tetszés szerinti betétet alkalmazni (úgy lemezpapirt, mint rajzdeszkát). Nemcsak a tömb lapjainak nagysága szerinti betétet alkalmazhatunk rá, hanem kétszer akkora nagyságú rajzdeszkát is, vagyis ha a tömb í /i ív nagyságú papirosnak felel meg, akkor egész könnyen kapcsolhatunk a tömbbe 1 /a ív papírhoz való rajzdeszkát is, a nélkül, hogy a tömb állásának szilárdsága szenvedne. Továbbá, miután a nyelveknek megfelelő rések száma a betéten négy, vagyis, mind a négy oldalon vannak alkalmazva, lehetővé válik, hogy a tömb betétjének téglalapalakú rajzfölületét úgy hosszúsági, mint magassági helyzetben használhatjuk (lásd 8—13. és 14—18. ábrákat). Hogy miután a tömbön van egy függelék alkalmazva, a tömb magában, vagyis betét nélkül is használható háromféle helyzetben (lásd 5., 6. és 7. ábrát), melyek közül az első (lásd 5. ábra) legalkalmasabb Íráshoz, miután ezen helyzetben egy körülbelül 15 fokú lejtőt kapunk, melyre az irópapirt minden akadály nélkül, bármely helyzetben rátehet j ük. A második helyzet arra alkalmas, hogy a ferde, mintegy 15—20 fokú síkra úgy a tömb betétjét, vagy tetszés szerinti rajzdeszkát, vagy végre nyitott könyvet tehetünk, a nélkül, hogy ezek bármelyike lecsúsznék a lejtőről, miután az (a) oldal alsó részén az (1) lécz ezen beállítás szerint kissé az (a) sík felé emelkedik s így a síkra fektetett rajz-, író vagy olvasó lapot a lecsúszásban megakadályozza (lásd 6. ábrát). Ez a helyzet azután igen alkalmas mértani rajz, vízfestés vagy írás és olvasásra is. Végre, ha az (f) függelék nyelvét az (a)
