33933. lajstromszámú szabadalom • Fölállítható író- és rajztömb
Megjelent 1905. évi szeptember lió 22-én. MAGY. SZABADALiMl KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33983. szám. VIIl/d. OSZTÁLYFölállítható író- és rajztömb. KELETY GÁBOR ÁLL. NÓIPARISKOLAI TANÁR BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 deczember hó 24-ike. Jelen találmány tárgyát egy olyan szerkezetű fölállítható író- és rajztömb képezi, mely épúgy alkalmas bármiféle rajzolás, mint irás és olvasáshoz. A találmány tárgyát az jellemzi, hogy a használatban lévő közönséges rajztömbök külső alakját megtartja s csupán egyik födőlapja van egy, a tömb födőlapjának körülbelül 1 /s részét kitévő függeléklappal ellátva, s ezenkívül ezen függeléklapnak hosszabbik és szabad oldaláról, valamint ezzel szemben a másik födőlap hosszabbik s szabad oldaláról lóg le egy-egy nyelv. A modern rajzoktatás kívánalmait kielégítendő, többen törekedtek már czélszerű fölállítható rajztömböket szerkeszteni, de az eddig ismeretes fölállítható rajztömbök oly kevés kívánalmat tudtak eddigelé kielégíteni, hogy azok egyikét sem tekinthetjük végleges megoldásnak. Jelen találmány czélja tehát, a modern oktatás összes követelményeinek lehetőleg megfelelni, és pedig első sorban úgy, hogy annak beszerzése tulajdonképen csökkentse a rajz szükségleteire fordítandó kiadásokat, ne pedig növelje, mint a hogy azt az eddig használatban lévő fölállítható rajztömböknél általában tapasztalhattuk, miután azok beszerzésével csupán szabadkézi vázolásokat eszközölhettünk, de semmiféle más czélra használhatók nem voltak, s így az összes eddig használatban lévő rajzszereken kívül kellett azokat beszerezni. Jelen találmány tehát úgy van szerkesztve, hogy az ép úgy alkalmas legyen szabadkézi vázolás, rajzolás, valamint vízfestés és mértani rajzolásra, ide számítva még továbbá azt is, hogy irás, valamint olvasáshoz is legyen alkalmazható. Lényeges sajátsága jelen találmánynak az is, hogy munka közben még a legsimább asztalon sem csúszik hátrafelé, vagy dül össze, daczára annak, hogy balkezünkkel nem kell tartanunk, mint a hogy azt a többi fölállítható, rajztömb okvetlenül megkívánta. Ezek előre bocsátása után most már részletezni fogom találmányomat, melynek első lényeges tulajdonsága az, hogy két részből áll, ugyanis a borítékból és a betétből. A boríték áll két egymással egyenlő nagyságú téglalapalakú kemény lemez-papirlapból (lásd I. és II. ábrán (a b) egy, a (b) lap hosszú oldalára mozgathatóan alkalmazott függelékből (lásd I. és II. ábra (f), melynek a szabad oldalára egy 2—3 cm. széles szalagon egy hosszúkás nyelv (lásd I. és 2. ábra (n b) van alkalmazva, a m,i arra
