33928. lajstromszámú szabadalom • Újítás fűthető fürdőkádakon

Megjelent 1905. évi szeptember hó 23-én. MAGY. SZABADALMI KIK HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33928. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Újítás fűthető fürdőkádakon. WIESEL ADOLF BÁDOGOSMESTER BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 2-ika. A jelenlegi fűthető fürdőkádak avval a hátránnyal bírnak, hogy a tüzelő anyagból fejlődő melegnek csak igen kis részét értékesítik a kádban levő víz fölhevítésére, amennyiben a legtöbb meleg a füstcsövön át a kéménybe jut és így a víz csak nagysokára veszi föl azt a hőmérsékletet, melyet megkívánunk. A jelen találmány tárgyát az eddigi fűthető fürdőkádakon eszközölt oly újítás képezi, mely lehetővé teszi, hogy a tüzelőanyag fejlesztette melegnek sokkal nagyobb részét hasznosítsuk. Ennek folytán egyrészt a víz sokkal hamarabb melegszik föl, másrészt tüzelőanyagban jelentékeny megtakarítást érhetünk el. A találmány szerinti újítás abban áll, hogy a kályhának az égéstermékek elvezetésére szolgáló füstcsöve a a kád vízterén van átvezetve, úgy, hogy a füstgázok távozásuk közben majdnem egész melegüket a környező víznek adják át. Amellett a fűtés szabályozhatása czéljából a füstcsőben egy csapó, tolattyú vagy hasonló közeg van alkalmazva, mellyel a füstcső átömlési keresztmetszetét és ezáltal a fűtés mérvét szabályozhatjuk. A mellékelt rajzon a találmány szerinti újítással ellátott fűthető fürdőkádnak egy foganatosítási példája van bemutatva. Az 1. ábra előlnézet; a 2. ábra függélyes metszet. Amint ezen rajzból látható, az (a) tűztérben fejlődő égéstermékek elvezetésére szolgáló (b) füstcső nem csatlakozik, mint eddig, a tűzeret körülvevő (c) henger fölső részéhez, hanem e hengernek a (d) kád felé eső palástrészéből ágazik ki és a kád (e) vízterén áthaladva, csatlakozik a kéményhez vagy végződik a szabadban. Az előnyösen vörösrézből készült (b) füstcső a kád vízterében egész szabadon áll, minek folytán a füstcső a hevítendő vízzel nagy fölületen közvetlen érintkezésben van, úgy, hogy az égéstermékek melegének legnagyobb része a víz hevítésére hasznosíttatik és a kéményben csak igen kevés meleg vész kárba. Hogy a meleget még jobban kihasználjuk, ill. hogy az égéstermékek még nagyobb fölületen hathassanak, a (b) füstcső az alul zárt (f) toldattal van meghosszabbítva. Ezen elrendezés folytán az égéstermékek melege oly jól használtatik ki, hogy a víznek a kívánt hőfokra való fölhevítése félannyi időt és félannyi tüzelő anyagot igényel, mint eddig. Hogy a fűtés mérvét szabályozhassuk, a (b) füstcsőbe egy kívülről állítható (g) csapó, tolattyú vagy hasonló szerkezeti elem van beigtatva, mellyel a füstcső átömlési keresztmetszetét növelhetjük, ill. csökkenthetjük