33889. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet villamos ívlámpákhoz
gatását. A széntartókat egy-egy (21) csavaranya képezi, mely a forgását meggátló (22) vezetékben vezetődik. Az (al) segédcsőrúgó a (19) kerék alatt van elhelyezve, kígyócsöve (cl)-el van jelölve. Az (a) főcsőrúgó a (19) kerék fölött van elhelyezve és a (h) kilincskereket mozgatja, kígyócsöve (c)-vel van jelölve. A (19) kerék forgásával a (17) rudak is forgásga jönnek és a széntartókat előre hajtják. A lámpa egyenáram számára való. Ha váltakozó árammal akarjuk működtetni, a (20) fogaskereket el kell hagyni s a negativ szán (18) fogaskerekét is közvetlenül a (19) nagy kerékről kell hajtani. Az ívképzés czéljából minden szántartón a (7) elektromágnes van elrendezve. Az ív a (23) burával elzárt térben képződik; ezen tér fölső részén a (24) nyílás van, melyet a (25) ajtóval többé-kevésbbé el lehet zárni; ennek az a czélja, hogy a szenek viszonylagos elhasználódását szabályozhassuk; ha a (24) nyílás jobban van kinyitva, a negativ szén fogy gyorsabban; ezen (25) ajtóval s a (18 19 és 20) fogaskerekek kellő megválasztásával a lámpának tökéletes és állandó szabályozása érhető el. Ezen lámpának kapcsolási vázlata szintén olyan, mint a 3. és 4. ábrán föl van tüntetve, ép úgy, mint az előbbinél. Végre a 10. és 11. ábrán csigavonalalakú szénpálczákkal ellátott váltakozó áramú lámpa van föltüntetve. A (17) rudak szilárdan állanak s a (19) fogaskerék közvetlenül a (18) fogaskerekeket hajtja; ezek mindegyikén egy-egy (26) rúd van, mely a (18) fogaskeréktől el van szigetelve s a (17) rúd körül forog, ha a szabályozó szerkezet a (h) kilincskereket mozgatja; a (26) rúd a széntartóra erősített két peezek közt halad át, mely széntartó a (17) rúdon lévő (21) anyához van erősítve. A (26) rudak a (17) rudak körüli forgásuk közben a (21) anyákat magukkal viszik, melyek a csavarmenetek mentén lefelé haladnak; ha a (28) szénpálczák meneteinek emelkedési magassága ugyanaz, minta (17) rúdon lévő meneteké, akkor a szénpálcza magával párhuzamosan tolódik el, vagyis minden egyes menet az előtte lévőnek helyét fogja elfoglalni; tehát minden egyes szénpálczának minden pontja eljut azon helyhez, hol az ív van, vagyis ezen pont egy helyben fog maradni. A legalsó meneteket megfelelő (29) vezetékekben vezethetjük, hogy a szénpálczák ne rezegjenek. Az ívképző elektromágnes két (30) és (31) csévéből áll, melyeknek különszerű sarkai egymással szemben vannak s (32) rúgóval vannak széttartva, mely rúgó a két sarkat el képes választani egymástól, ha az áram megszűnik, Ezen csévék közül az egyik (31) a (19) nagy fogaskerékkel van egybe erősítve, míg a másik a (33) hüvellyel van egybeerősítve, melyen az (a) csőrúgó által mozgatott (h) kilincskerék van megrögzítve. Ha a lámpa áramkörét zárjuk s csévékben keringő áram a csévék vasmagjai közt vonzást létesít; minthogy a (30) cséve elmozdítása nagyobb ellenállásba ütközik, mint a (31) cséve elmozdulása, ez utóbbi fog elmozdulni, magával vivéna(19) nagy fogaskereket s ennélfogva a szeneket, melyek érintkezése ily módon megszűnik. A (35) szigetelt gyűrűn állandóan súrlódó kefe vezeti az áramot az elektromágnesek csévéibe. Az (a) csőrúgó (c) kígyócsöve a (36) szigetelő hengerre van csavarva, míg az (al) segéd-csőrúgó (cl) kígyócsöve a (37) szigetelő hengerre van csavarva. A kapcsolási vázlat ugyanaz, mint a mely a 4. ábrán van föltüntetve. Görbe szenek előállítására a szénpépet egy megfelelő erejű kompresszor segélyével egy különleges vezetéken kell átnyomni. A csigavonalalakú, föntebb leírt lámpában alkalmazott szénpálcza előállítására szo1 gáló vezeték egy (38) fémtömb (12. ábra), melyen a (39) szájnyílás van s melynek kerületén egy csavarvonalalakban haladó félkörkeresztmetszetű vályú van kiképezve, melynek átmérője akkora, mint a csigavonalalakú szénpálczáé, melyet elő akarunk állítani. Az ugyancsak fémből készült (40) karmantyút, melynek belső föliiletén ugyanolyan menetmagassággal bíró csavaralakban haladó vályú van, mint a (39) tömbön, ráhúzzuk ez utóbbira, úgy hogy a vályúk
