33886. lajstromszámú szabadalom • Javítások automobilokon

— 3 Hogy a (d) keretnek (f f) csapok által képezett tengelye a keréknek minden egyes irányító állásában (5. ábra) megmaradjon a maga helyzetében és ne tolassék el egyik vagy másik irányba, illetve, hogy a (d) ke­ret a (g g) karok és (17) állítóvilla ne de­formáltassék, azért ezen szerkezetnél annak a föltételnek eleget kell tenni, hogy a (h) és (i) csuklók közötti távolság, vagyis a (g) karok hossza egyenlő legyen az (f) csapok tengelyének a keresztcsuklók (o) kereszte­zési pontjától való távolságával, az (i) csuk­lók tengelytávolsága egyenlő kell, hogy le­gyen a (h) csuklók ugyanígy mért tengely­távolságával. és végül a (h) csuklók tenge­lyeinek egyenlő távolságra kell lenniök az (f f) csapok közös tengelyétől. Ezen föltételek mellett a (d) keret (f) csapjai minden egyes kerékállás mellett nyugalomban maradnak s a rudazatnak ré­szei nem szenvedhetnek semmiféle defor­mációt. A fönt állítás bizonyítására szolgáljanak a következők: Legyen e 11. ábrán (o) a keresztcsukló­csapok keresztezési pontja, (m) a tengely, (n) a tengelytoldat, (i i) és (h h) a (g) karok csuklói, (u u) az (i) pontok (o)-tól mért su­garai, (c) a fékkorong és (f)' a (d) keret forgástengelye, mivel (h i h i) távolságok egyenlők és párhuzamosak (o f)-fel, továbbá (f h) = (f h) = (u), ebből következik, hogy mindegyik (f h) vonal párhuzamos a meg­felelő (u) sugárral, és ennek következtében az (i o i) szög = (h f h) szöggel. Gondoljuk már most, hogy a kerék, ill. (n) tengelytoldat (o) körül, ill. az (x x) füg­gélyes tengely (2. ábra) (n o n') szöggel el­forgatva, akkor (c) fékkorong, ill. (i i) csukló­pontok (c'), ill. (i' i') pontokba jutottak, a mikor (n o n') szög = (i o i') szöggel, ill. (u) = (u') = (u'). Minden további magyarázat nélkül is vi­lágos, hogy (o i h f) parallellogrammok el­juthatnak (o i' h' f) helyzetbe, a nélkül, hogy oldalaik megrövidülnének és csak az a kér­dés, hogy a (d) keret (h f h f) karjai, te­kintettel az (f) pont mozdulatlanságára, nem szenvedtek-e kihajlást, ill. hogy a (h' f h') szög egyenlő-e a (h f h) szöggel. Ez önként következik abból a körülmény­ből, hogy minden (h' f) vonal párhuzamos a megfelelő (o i') vonallal, ill., hogy a (h' f h') szög = (i' o i'j szöggel) és mivel ez utóbbi meg egyenlő (i o i) szöggel, s így (h f h) szöggel is, következik, hogy: (h' f h') szög = (h f h) szöggel. De a (h f h) és (h' f h') szögek egyenlő­ségéből még az is következik, hogy (d) ke­ret karjai, ill, ez utóbbi maga, daczára a (c) fékkorong elforgatásának és az (f) pont mozdulatlanságának, nem szenvedett defor­mációt. Eszerint a (16) állítóvilla is irányítás köz­ben. ill. a kerekek elfordítása közben telje­sen nyugalomban marad és a (17) állító­villa elmozdításának a kerék minden állása mellett a (c) fékkorong eltolását, ill. annak bekapcsolását eredményezi. Az (f) pontnak fékezés közben bekövet­kező csekély eltolása folytán az (o f) tá­volság mindenesetre kis mértékben megvál­tozik, azonban ez oly csekély, hogy az eset­leg fékezés közben történő irányítás, vagy irányítás közben történő fékezés az (f) pont­nak csak elenyésző csekély eltolását vonja maga után, mellyel az (f) csapokat körül­vevő állítóvillák közeinek kis mértékben való tágításával lehet számot vetni. SZABADALMI IGÉNVEK. 1. Javítás automobilokon, melyeknél az irányítók3rekek tengelytoldatm--^»TMittí; . don vannak keresztcsuklókapcsolással a hajtótengellyel összekötve, hogy a csukló­csapok keresztezési pontja a kerék kö­zépsíkjába esik. egy oly elrendezés, hogy a kerék sebességcsökkentés czéljából nem közvetlenül a tengelytoldatról, hanem egy, az utóbbira fölékelt (p) hajtókerék és két (q q) fogaskerék közvetítésével hajtatik, mely közlő fogaskerekek tenge­lyeit egy függélyes tengely körül leng­hető, de nem forgó (5) irányítógyűrű hordja és melyek egy, az irányító kerékre rögzített (r) belső fogazású koszorúval kapcsolódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents