33880. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító

Megjelent 1905. évi szeptember hó 19-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 33880. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Elgázosító. RENAULT LOUIS MÉRNÖK BILLANCOURTBAN. Pótszabadalom a 32352. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1905 január hó 6-ika. A jelen találmány tárgyát a törzsszabadalomban és első pótszabadalomban védett elgázosító egy további módosítása képezi. E módosítás azt czélozza, hogy az első pótszabadalomban alkalmazott és az elgázosítandó folyadék számára szolgáló fúvókacső magassága csökkentessék. Az elgázosítandó folyadék — mint az a pótszabadalomban le van írva — az elgázosítóban beálló növekedő nyomáscsökkenés következtében egy-egy vagy több nyílással ellátott csőbe emelkedik és e nyílásokon sorjában kifolyik. A jelen találmány tárgyát képező elgázosítónál egy külön elrendezés által a cső magasságát tetemesen csökkenthetjük, úgy hogy a cső második nyílása csak akkor jut érvényre, ha az elgázosítóban már erős szívóhatás létesült. A csatolt rajzon az 1. ábra egy ilykép módosított elgázosító függélyes keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet. Az elgázosító (15) fúvókacsöve e kiviteli alaknál csak két nyílással van ellátva, és pedig alsó végén a közönséges normális (9) nyílással, fölső végén pedig a (10) nyílással. A cső fölső vége a (11) kamrába nyúlik. A fúvókacső ama helyén, a hol az a (11) kamrába belép, a keskeny gyűrűs (12) nyílás marad szabadon. A (11) kamra azonkívül fölül a (13) nyílással van ellátva, mely a (12) nyílásnál nagyobb keresztmetszetű. Ha az elgázosítóban a mótor szívóhatása folytán nyomáscsökkenés áll be, a (13) és (12) nyílásokon át egy bizonyos mennyiségű levegő fog az elgázosítóba belépni. Minthogy pedig a (13) nyílás keresztmetszete nagyobb, mint a (12) nyílásé, a (11) kamrában a légköri levegőnél alacsonyabb, azonban az elgázosító belsejében uralkodó nyomásnál nagyobb nyomás fog uralkodni. A (13) nyílás keresztmetszetének a (12) nyíláséhoz képest való megfelelő megváltoztatása által a (11) kamrában és az elgázosító belsejében létesült nyomáscsökkenés zött egy bizonyos viszonyt létesíthetünk. Ez a viszony olyan lehet, hogy a tüzelőanyag csakis egy teljesen meghatározott pillanatban lép ki a (10) nyíláson. A (11) kamrában létesített nyomáscsökkenés azt czélozza, hogy a (10) nyílás működtetése késleltessék. A (12) és (13) nyílások keresztmetszetét czélszerűen úgy szabjuk meg, hogy a tüzelőanyagnak a (10) nyílásból való kilépésének kezdete a hozzákevert levegő bevezetésének kezdetével essék össze.