33879. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító

son kívül a fúvóka toldalékcsövének falá­ban egymás fölött tetszőleges számú to­vábbi ilyen nyílás van elrendezve, melyek lehetővé teszik, hogy az elgázosítóba min­dig a mótor munkakifejtésének megfelelő mennyiségű elgázosítandó folyadék jusson, és pedig a mótor szívó hatása következté­ben. Ha ugyanis a mótor üres járatnál cse­kély fordulatszámmal dolgozik, az elgázosí­tandó folyadékból csak kevés emelkedik a csőbe a mótor csekély szívó hatása folytán, és az elgázosítandó folyadék a (8) csőnek csak alsó lyukain át folyik ki. Mihelyt azon­ban a mótor nagyobb sebességgel mozog, a mótor által kifejtett szívó hatás nagyobb lesz és a cső magasabban fekvő fúratai is önműködőlég érvényre jutnak. Az (1) légbevezető csőből a (2) csapon át a (3) kamrába bejutó levegő a (4) tárcsára ható nyomást megváltoztatja, tehát a tár­csa mozgására befolyással van és a folya­dékhoz keverendő levegő bevezetésére szol­gáló (6) nyílások megnyitását eszközli. Ezen közvetlen légbevezetésnek czélja, hogy a levegő és az elgázosítandó folyadék ke­verési viszonyát könnyen lehessen szabá­lyozni, hogy bármely tetszőleges nyomás­nál és hőfoknál megfelelő keveréket nyer­jünk, továbbá hogy az elgázosítandó folya­dékok összetételében előforduló különbsé­geket kiegyenlíthessük. Az elgázosítandó folyadékhoz keverendő levegőnek a (2)csa­pon keresztül való bejutása a készülék ön­működő funkcionálását nem befolyásolja és az elgázosító teljesen ugyanoly módon mű­ködik, a mint az már a törzsszabadalom­ban ismertetve van. Ha a levegőnek az (1) csőből a (3) kam­rába való átömlését a (2) csappal elzárjuk, a (4) tárcsa fölött uralkodó nyomás nő és így a (6) nyílások gyorsabb és nagyobb mér­tékű megnyitása történik. Ha azonban bi­zonyos mennyiségű levegő jut a (2) csapon át a (3) kamrába, a (4) tárcsára ható nyo­más csökken és a (6) nyílások kevésbbé gyorsan és kevésbbé nagy mértékben nyíl­nak meg a mótor által létrehozott ugyan­azon nyomás mellett. Ebből következik, hogy megindításnál, úgyszintén kis sebességeknél az elgázosí­tandó folyadék csak az alsó (9) nyílásokon folyik keresztül. A sebesség növekedésénél és a mótor munkakifej tésénék fokozódásá­nál azonban sorban a fölső nyílások is ér­vényre jutnak mindaddig, míg a mótor ma­ximális munkakifejtését el nem érte. Ek­kor a nyomáskülönbség eléggé nő, hogy a levegő bevezetésére szolgáló nyílásoknak a mozgó üreges henger segélyével való ön­működő megnyitását eszközölje. Az elgázo­sító önműködő szabályozását tehát csekély nyomásnál a fúvóka (8) toldalékcsövén ke­resztülfolyó különböző folyadékmennyiségek biztosítják, míg nagy erőkifejtésnél a sza­bályozás a folyadékhoz keverendő levegő bevezetésére szolgáló nyílások fokozatos megnyitásával történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 32352. számú törzsszabadalomban vé­dett elgázosító egy módosítása, jelle­mezve az (1) szívó vezeték és a (3) kamra közt egy (2) elzáró alkatrésznek elrendezése által, mely folytonosan ál­landó keverék föntartását az elgázosító önműködő funkcionálásától függetlenül, lehetővé teszi, 2. Az 1. pontban igényelt elgázosító egy kiviteli alakja, jellemezve az elgázosí­tandó folyadék számára egy fúvókacső alkalmazása által, melynek falában, kü­lönböző magasságokban nyílások vannak elrendezve, mi mellett a mótor lassú já­rása alkalmával az elgázosítandó folya­dék az említett nyílások közül a (9) alsó nyílásokon folyik keresztül,, míg a ma­gasabban fekvő nyílások növekedő for­dulatszámnál sorjában önműködően jut­nak érvényre és a mótor elegendő nagy szívó hatásánál az elgázosítandó folya­dékhoz keverendő levegő jut be. 3. Az 1. pontban igényelt elgázosító egy kiviteli alakja, jellemezve egy T-alakú keresztmetszettel bíró hengeres tolaty­tyú által, mely a mótor szívó hatása alatt eltolódó tárcsát tartó csapon ül,

Next

/
Thumbnails
Contents