33875. lajstromszámú szabadalom • Vasbetétes betongerenda födémek, hídpályák, üreges falak stb. előállítására

szerkezet lényegében az a körülmény, hogy a gerendának akár nyomott, akár húzott, vagy mindkét övét tetszőleges ív vagy tört vonal szerint vezetjük, mely esetben az öveket összekötő részek különböző hosszú­ságúak lesznek. Ezen összekötő részeket a gerenda két végén szélesebbre vesszük, a gerenda kö­zépső részén pedig czélszerűen egyenlő na­gyokra, hogy a készítésnél a különben szük­séges változó nagyságú mintákat elkerül­jük, valamint azért, hogy az egymás mellé fektetett és habarccsal összeragasztott ge­rendák között nagyon érintkező fölületet kapjunk. A 4. ábrában föltüntetett gerendák hor­nyokkal, illetőleg léczekkel vannak ellátva, úgy hogy az összekötő oszlopszerű részek (4), illetve (5) alakkal bírnak. Ezeket a ge­rendákat a födémek stb. előállításánál a rajzon föltüntetett módon — összehor­nyolva — fektetjük egymás mellé, s azért alkalmazzuk, hogy nagyobb részleges vagy koncentrikus terhelésnél egy-egy gerenda esetleges nagyobb behajlása lehetőleg mér­sékeltessék. Az 5—7. ábrákon föltüntetett gerendák­nál az alsó húzott öv is át van törve és itt csak annyi beton veszi körül a vasat, a mennyi annak a rozsdásodás elleni megvé­désére szükséges. Mint az ábrákon látható, az alsó övnek csak erősített (7) részei, valamint négy­szögletes keresztmetszettel bíró (6) részji maradnak meg. Az így előálló nyílásokra akár a gerenda készítésénél, akár a kész gerenda elhelyezésekor, pl. a 8. ábrában föltüntetett alakkal bíró hornyolt cserép, gipsz vagy más efféle lapokat helyezhetünk, ha sík födémet akarunk előállítani. Az ilyen szerkezetű gerendákon a mész­vakolat is jól tapad és ezenkívül jóval könnyebbek azoknál, melyeknek húzott öve nincs áttörve. Mindazon esetekben, hol a födémet mész, vagy gipszvakolattal akarjuk bevonni, az 1—3. ábrákon föltüntetett gerendáknál is alkalmazhatunk a gerenda húzott övét bo­rító cserép, vagy gipszburkolatot, mely el­járásnak előnye, hogy gipsz, vagy mészva­kolat nem repedezik úgy össze, mintha a vakolatot közvetlenül a betonra rakjuk. A vasváz (9—11. ábrák) czélszerűen a nyomott övben elhelyezett (9) gömbölyű rúdvasból, a húzott övben elhelyezett és két végén fölhajlított (10) rúdvasból, a két rúdvasat összekötő (11) szalagvasakból és végül a keresztirányban elhelyezett és két végén kampósan hajlított (12) rúdvasakból állhat. A (9 10 és 11) részek előnyösen létrává kovácsolhatok össze és két ilyen létrát a (12) kampós vasakkal foglalha­tunk egybe. Egyébként a vasváz elrendezése a min­denkori szükségletnek megfelelően változ­hat. Födémeket, hídpályákat stb. az ismerte­tett gerendákkal akképen állítunk elő, hogy a külön mintaállványban előre elkészített gerendákat a 3—4., illetve 7. ábrákon föl­tüntetett módon egymás mellé fektetjük és habarccsal összeragasztjuk és a befalazott vagy alátámasztott gerendavégeket beton­nal vagy téglával teljesen kitöltjük. Oly esetekben, hol nem akarunk sík fö­démeket előállítani, ezen födémgerendákat egymástól kellő távolságra helyezzük el s föléjük egy vasbetétes betonlemezt készí­tünk, melynek állványozására a gerendák­nak keresztirányú áttöréseit czélszerűen fölhasználhatjuk. Valamennyi gerendának fölső részét el­helyezés után cementhabarccsal bevakoljuk és azután bármely padlószerkezetet helye­zünk reá. Parkettpadlónál a vakpadlópárnafákat is­mert módon egyszerű (13) léczekkel helyet­tesítjük, melyek a gerendák készítésénél kellő számmal a gerendákba betonoztatnak (7. ábra) és elhelyezés után a födémet úgy vakoljuk be, hogy a (13) léczek fölső éle a vakolattal egy síkba essék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasbetétes betongerenda, mely a nyo­mott övből, húzott övből és a két övet összekötő, áttört gerinczlemezekből áll,

Next

/
Thumbnails
Contents