33875. lajstromszámú szabadalom • Vasbetétes betongerenda födémek, hídpályák, üreges falak stb. előállítására
szerkezet lényegében az a körülmény, hogy a gerendának akár nyomott, akár húzott, vagy mindkét övét tetszőleges ív vagy tört vonal szerint vezetjük, mely esetben az öveket összekötő részek különböző hosszúságúak lesznek. Ezen összekötő részeket a gerenda két végén szélesebbre vesszük, a gerenda középső részén pedig czélszerűen egyenlő nagyokra, hogy a készítésnél a különben szükséges változó nagyságú mintákat elkerüljük, valamint azért, hogy az egymás mellé fektetett és habarccsal összeragasztott gerendák között nagyon érintkező fölületet kapjunk. A 4. ábrában föltüntetett gerendák hornyokkal, illetőleg léczekkel vannak ellátva, úgy hogy az összekötő oszlopszerű részek (4), illetve (5) alakkal bírnak. Ezeket a gerendákat a födémek stb. előállításánál a rajzon föltüntetett módon — összehornyolva — fektetjük egymás mellé, s azért alkalmazzuk, hogy nagyobb részleges vagy koncentrikus terhelésnél egy-egy gerenda esetleges nagyobb behajlása lehetőleg mérsékeltessék. Az 5—7. ábrákon föltüntetett gerendáknál az alsó húzott öv is át van törve és itt csak annyi beton veszi körül a vasat, a mennyi annak a rozsdásodás elleni megvédésére szükséges. Mint az ábrákon látható, az alsó övnek csak erősített (7) részei, valamint négyszögletes keresztmetszettel bíró (6) részji maradnak meg. Az így előálló nyílásokra akár a gerenda készítésénél, akár a kész gerenda elhelyezésekor, pl. a 8. ábrában föltüntetett alakkal bíró hornyolt cserép, gipsz vagy más efféle lapokat helyezhetünk, ha sík födémet akarunk előállítani. Az ilyen szerkezetű gerendákon a mészvakolat is jól tapad és ezenkívül jóval könnyebbek azoknál, melyeknek húzott öve nincs áttörve. Mindazon esetekben, hol a födémet mész, vagy gipszvakolattal akarjuk bevonni, az 1—3. ábrákon föltüntetett gerendáknál is alkalmazhatunk a gerenda húzott övét borító cserép, vagy gipszburkolatot, mely eljárásnak előnye, hogy gipsz, vagy mészvakolat nem repedezik úgy össze, mintha a vakolatot közvetlenül a betonra rakjuk. A vasváz (9—11. ábrák) czélszerűen a nyomott övben elhelyezett (9) gömbölyű rúdvasból, a húzott övben elhelyezett és két végén fölhajlított (10) rúdvasból, a két rúdvasat összekötő (11) szalagvasakból és végül a keresztirányban elhelyezett és két végén kampósan hajlított (12) rúdvasakból állhat. A (9 10 és 11) részek előnyösen létrává kovácsolhatok össze és két ilyen létrát a (12) kampós vasakkal foglalhatunk egybe. Egyébként a vasváz elrendezése a mindenkori szükségletnek megfelelően változhat. Födémeket, hídpályákat stb. az ismertetett gerendákkal akképen állítunk elő, hogy a külön mintaállványban előre elkészített gerendákat a 3—4., illetve 7. ábrákon föltüntetett módon egymás mellé fektetjük és habarccsal összeragasztjuk és a befalazott vagy alátámasztott gerendavégeket betonnal vagy téglával teljesen kitöltjük. Oly esetekben, hol nem akarunk sík födémeket előállítani, ezen födémgerendákat egymástól kellő távolságra helyezzük el s föléjük egy vasbetétes betonlemezt készítünk, melynek állványozására a gerendáknak keresztirányú áttöréseit czélszerűen fölhasználhatjuk. Valamennyi gerendának fölső részét elhelyezés után cementhabarccsal bevakoljuk és azután bármely padlószerkezetet helyezünk reá. Parkettpadlónál a vakpadlópárnafákat ismert módon egyszerű (13) léczekkel helyettesítjük, melyek a gerendák készítésénél kellő számmal a gerendákba betonoztatnak (7. ábra) és elhelyezés után a födémet úgy vakoljuk be, hogy a (13) léczek fölső éle a vakolattal egy síkba essék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasbetétes betongerenda, mely a nyomott övből, húzott övből és a két övet összekötő, áttört gerinczlemezekből áll,