33869. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó főképp légnyomású fékek légszivattyúi számára

_ <J — dezve az (e) tolattyú, mely a (d) dugattyúrúd vagy a dugattyúrúd meghosszabbított (dl) részének (2. ábra) toldatai által a (B) és (C) csatornák fölött mozgattatik, míg a (b) dugattyút terhelő (f) szabályozó rúgó az (a3) kamrában talál helyet. A (b és c) dugattyúk az egész tokot három (1, 2, 3) üregre választják szét. Az (e) tolattyút fölvevő (1) üreg az (A) nyílás által a főlégtartállyal van összekötve. A tolattyútükör két (B C) csatornája közül a (B) csatorna a légszivattyú ki- és bekapcsolását közvetítő kapcsoló szerkezethez vezet. A (C) csatorna a küllevegőhöz vezet. A (2) üreg a küllevegővel áll kapcsolatban és a (b) dugattyút terhelő rúgót veszi föl. A rúgónyomás a tartálynyomás által a dugattyúra gyakorolt nyomással ellentétes irányú és a tartály rendes nyomásához van viszonyítva. A (3) üreg a (D) fékvezetékkel van összekötve, úgy hogy az ebben uralkodó nyomás a (c) dugattyúra hat. A működés módja a következő: 1. Önműködő fékeknél (l. ábra). A rúgó feszültsége úgy van választva, hogy nagyobb, mint a tartályban és a vezetékben uralkodó nyomás által a (b és c) dugattyúkra gyakorolt nyomás, míg csak a tartály rendes nyomását el nem értük. A dugattyúrendszer ennek folytán a bal oldalra van tolva, minek folytán a (B és C) csatornák az (e) tolattyú üreges útján egymással közlekednek. A kikapcsoló szerkezet a külléggel van összekötve és a légszivattyú be van iktatva. Ha a főlégtartályban uralkodó nyomás addig emelkedik, míg a fővezetéknek a (b) különbzéki dugattyúra ható nyomása a vezetéknek a (c) dugatytyúra ható nyomásával együtt a rúgó hatását legyőzi, akkor a dugattyúrendszer a jobb oldalra fog eltolódni. Ez által a (B) csatorna fölszabadul és a tartály levegője a kikapcsoló szerkezethez áramlik, mely azután a légszivattyút kikapcsolja. Ha a fékvezetékből levegőt bocsátunk ki, akkor a vezetéknek a (c) dugattyú bal oldalára ható nyomása csökken. Az (f) rúgó ez által túlsúlyra jut, a kikapcsoló szerkezet a küllevegővel kapcsoltatik Össze és a légszivattyú bekapcsoltatik. A légszivattyú a nyomást a fólégtartályban mindaddig fokozza, míg a főtartálynak eközben a (b és c) dugattyúkra ható nyomása a három kamrában való nyomáscsökkenéssel fölér és a légszivattyú kikapcsolását eszközli. A (b és c) dugattyúfölületek alkalmas megválasztása által a fólégtartályban uralkodó nyomás fölött való túlnyomás úgy állapíttatik meg, hogy elegendő legyen a fékek oldásához a fékvezeték újból való megtöltése által, úgy hogy a fékek oldása után a rendes nyomás a fólégtartályban ismét helyre legyen állítva. 2. Közvetlenül ható légnyomású fékeknél (2. ábra). A főlégtartálynak az (1) üregbe vezetett nyomása itt a (b) dugattyú egész fölületére hat és az (f) rúgó úgy van választva, hogy ezen egész nyomást a főtartály rendes nyomása mellett egyensúlyban tartsa. Ha a rendes nyomásnak a fólégtartályban való elérése alkalmával a dugattyúrendszer az (e) tolattyúval együtt jobb oldalra van eltolva, akkor levegőnek a (B) csatornába való beömlése által a légszivattyú kikapcsoltatik. Ha a fékezéshez a (D) fékvezetékbe és a (3) kamrába levegőt bocsátunk be, akkor az az (f) rúgóval egyetemben a (b c) dugattyúkat és az (e) tolattyút bal oldalra tolja át és a légszivattyú bekapcsolását eszközli. A nyomás az (1) kamrában most addig emelkedik, míg a (b) dugattyúra gyakorolt túlnyomás a (c) dugattyúra gyakorolt nyomást és az (f) rúgó nyomó erejének összegét eléri és a légszivattyút ismét kikapcsolja. A két dugattyúfölület viszonya a fékezés alatt a fólégtartályban esetleg létesített túlnyomás tekintetében itt is mérvadó. SZABADALMI IGÉNY. Szivattyúszabályozó szerkezet légnyomású fékek számára, mely a főtartály és a fékvezeték nyomása által befolyásoltatik, az által jellemezve, hogy a szabá-