33865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilicium karbidból vagy bórkarbidból való alakos darabok előállítására

Megjelent iy<)5. évi szeptember lió 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 83865. számi Xll/i. OSZTÁLY. Eljárás siliciumkarbidból vagy bórkarbidból való alakos darabok előállítására. BÖLLING FRIGYES MÉRNÖK M/M FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 1-je. Találmányom tárgya egy eljárás szilicium­vagy bórkarbidból való alakos darabok elő­állítására és lényegében abból áll, hogy tiszta szénből formált testeket finom porrá tört szilicium- vagy bórkarbidba ágyazunk és azután izzítunk. Ezeket a nevezett karbidokat eddig akként állították elő, hogy szén és szilicium vagy bór keverékét izzították, mikor a nevezett elemek közvetlenül vegyültek egymással. Ekkor aránylag kis kristályok képződtek, melyeket keramikus anyagokkal vagy más kötőanyagokkal keverve a kellő alakba hoz­tak és azután kiégettek, hogy így köszörülő korongok stb. gyanánt használhatók legye­nek. A karborundumkriatályokból azonban nem lehetett ily módon olyan tárgyakat előállítani, melyek a kristályokhoz viszo­nyítva elég nagy méretűek és melyek szer­kezete elég tömör. Megkisérlették ezért a kristályoknak elektromos kemenczében való összeolvasztását, de ekkor az összeolvasztott karborundumtömeg megmunkálása okozott a tömeg keménysége miatt nehézségeket. Eme hátrányok találmányom szerint elkerül­hetők, amennyiben ezen testeket tiszta szén­ből formálom és a kész alakos testeket ala­kítom át izzítási müvelet segélyével szili­cium- vagy bórkarbiddá oly módon, hogy a széntesteket szilicium- vagy bórkarbidba ágyazva izzítom, mikor azok szilíciumot, illetve bórt vesznek föl. Új eljárásom foganatosításánál a szén­testeket legelőnyösebben finom porrá tört amorf szilicium- vagy bórkarbidba ágyazom, minthogy ez sok szilíciumot, illetve bórt tartalmaz és elég olcsó. Az ekként előállított darabok, melyek már az előtt, mielőtt azokat karbiddá alakítottuk volna át, a kellő alakúak, pld. a finom me­chanikában köszörülő kövek, vagy mindenütt ott, hol eddig izzó, idővel elégő szénteste­ket alkalmaztak, pld. elektromechanikai czé­lokra elektródák gyanánt használhatók, anél­kül, hogy elégés által elpusztulhatnának. Lehetne találmányunk szerint a széntestet csak a kész alakot megközelítő alakban is al­kalmazni és karbidtestet alkalmas megmunká­lás által a kész alakra hozni. így pld. ha a tet­szőleges vastagságú csöveket vagy tetszőle­ges keresztszelvényű alakos testeket akarunk előállítani, akként járhatunk el, hogy a meg­felelő tömör testeket csak addig izzítjuk a karbidban, míg a fölszínén vastagabb vagy vékonyabb karbidréteg nem keletkezett, azután pedig kiégetjük a belső szénmagot.

Next

/
Thumbnails
Contents