33847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására

Megjelent 11>(>5. évi szeptember hó 18-án. MAGY SZABADALMI KIR IVATAL SZABADALMI LEIRAS 33847. szám. xil/f. OSZTÁLY. Eljárás műkövek előállítására. STAUDT JAKAB VEGYÉSZ RA.ÍNA/M

BONNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 25-ike. Ismeretes, hogy porított anyagoknak és az úgynevezett száradó olajoknak keverékei a levegőn lassanként többé vagy kevésbbé szilárd masszává keményednek meg; ezen a tulajdonságon alapszik a közönséges üveges ragasz alkalmazása. Oly czélból, hogy az ilyen ragaszanyagok megkeményedésének időtartamát csökkentsék, ajánlották a ragasznak használt előtt hosszabb ideig való raktározását; ismeretes továbbá azon eljárás is, mely szerint műköveket homokból, krétából és lenolajfirniszből akképen állítanak elő, hogy a formákba sajtolt masszát napokig hevítik. A jelen eljárás czélja a keményedési időtartamot sokkal rövidebb időre, mely rendesen csak néhány órát tesz ki, az által csökkenteni, hogy a töltőanyag és kötőszer keverékét a formákba való sajtolás előtt olyan műveletnek vetjük alá, .melyet megmerevítésnek nevezhetünk. Ezen eljárás szerint sikerül sokkal nagyobb keménységgel, szilárdsággal és szívóssággal bíró műköveket, és pedig lényegesen rövidebb idő alatt előállítani, mint előzetes megmerevítés nélkül. Lehetséges továbbá nagyobb méretű formadarabok előállítása, valamint mindazon olajos és zsírszerű kötőanyagok alkalmazása, melyek azon tulajdonsággal bírnak, hogy elegendő érintkezési fölület mellett bizonyos anyagok, különösen a levegő oxigénje által, kémiai átalakulási folyamat következtében szilárd masszává alakulnak át. Kötőanyagok gyanánt különösen alkalmasak azon zsírok és olajok (és ezek firniszei), melyek a zsírsavak gliceridjeiből állanak, ezeken kívül a zsírokkal rokon, az állati és növényi viaszfélék csoportjába tartozó zsírsavvegyületek és végül a nehéz gyantaolajok. Az eljárás foganatosítása czéljából a töltőanyag és kötőszer keverékeit laza, nedves por alakjában alkalmas hőmérsékleték-i nél a levegő hatásának tesszük ki. A megmerevítési műveletet az úgynevezett könnyen száradó olajoknak, pl. lenolajnak és firniszeinek kötőszer gyanánt való alkalmazása esetén, ha a kötőszert nem alkalmazzuk túlságos nagy mennyiségben, már közönséges szobahőmérsékletnél (.15— j 20° C.) foganatosíthatjuk és a műveletezen esetben 12—24 óra alatt megy végbe. Megfelelő magasabb hőmérséklet alkalmazása esetén a megmerevítési művelet, még nagyobb mennyiségű kötőszer hozzáadásánál is, megfelelően gyorsíttatik. Az úgynevezett nem száradó olajoknál, valamint a szilárd zsíroknál és viaszféléknél a megmerevítést minden esetben többé vagy kevésbbé