33833. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázlámpások önműködő távgyújtására és kioltására

— 2 — ban a levegő beáramlása csökken és ez által a láng visszacsapása a í'úvófejbe meg van akadályozva. Az (a) tok hengeralakú (h) fölső részében az (i) gyűrű van kivehetően elhelyezve, mely gyűrű a szakaszos gyűjtőkapcsoló készüléket hordja'; ennek berendezése a következő : A membránon, illetve a harang tetején az (11) kengyel útján összekötött (1 1) horogpár a két (k) fülben forgathatóan van ágyazva (3. ábra). Az (m) ellensúly vagy ezt helyettesítő rúgó a horgokat balra forgatni (5. ábra) és (10) harántnyúlványaikat az (i) gyűrűbe beillesztett (n) kapcsolóhoz szorítani törekszik, úgy hogy a nyúlványok a (b) közeg emelkedésénél és sülyedésénél az (n) kapcsolótestben csúsznak és az alant ismertetett, megszabott módon vezettetnek. A legalsó sülyesztett helyzetben (1. és 5. ábra) a horognyúlványok a kapcsoló test legalsó (nO) rekeszében nyugszanak; a gáz beáramlása el van zárva. A nyomás hatására működő közeg már most a gyújtás czéljából fokozott gáznyomás folytán emelkedik és az (10) horognyúlvány ekkor a kapcsolótest (o) falán fölfelé csúszik mindaddig, míg a fal egy fölső nyílását elzáró, könnyen mozgó (pl) reteszt befelé nem nyomja és azt a 6. ábrán látható módon kilendíti. Ezen magassági helyzetben a lángzó és a gyújtó gázbebocsátó nyílása nyitva van és a gyújtás végbe megy. A lángzó gázbevezető csövén kívül ugyanis a gyújtó készülék (q) bevezető csöve is bele merül az (f) edénybe. Ezen cső a mozdulatlan (qO) csőtoldatban eltolható. A gáznyomást a hálózatban már most a normális nyomásra csökkentjük; ekkor a horog az (o) fal másik oldalán sülyed és a kapcsoló test első (sl) kapcsoló rekeszébe fekszik, miáltal továbbsülyedésében meg van akadályozva, azonban a (q) gyújtó bevezető cső már ismét a folyadékba merül. A gyújtó láng tehát kialszik, a lámpás lángja azonban nem, mert az utóbbi bevezetőcsövének torkolata magasabban van elrendezve, mint a gyújtó csőé. A (pl) retesz egyidejűleg eredeti helyzetébe esik vissza. Ezután az emelkedés második szakasza következik a főláng kioltása czéljából; a horog az (sl) rekesz baloldalán ismét fölfelé emelkedik és a (p2) reteszt benyomva, a fal szélének másik oldalán a szomszédos (s2) kapcsoló rekeszbe sülyed (6. ábra), mely a horog mélyebb siilyedését engedi meg és a főláng kialvását idézi elő. A harmadik szakaszban a horog az (s2) S rekeszből a legmélyebb (s3) kapcsoló rekeszbe jut és a (p) lábretesz benyomása j mellett eredeti helyzetébe, az (nO) mélyedésbe sülyed, mire a készülék újabb meg, indításánál a játék újból megkezdődhetik | (5. ábra). A kapcsoló test már most a kívánt égési szakaszok szerint különböző számú rekeszekkel bírhat. A 6. ábrában föltüntetett kapcsoló test olyan lámpások számára van szánva, melyek éjfélkor kioltatnak, míg az 5. ábra szerinti olyan lámpások számára szolgái, melyek egész éjszakán át égnek; e czélból itt a második (s2) rekesz nincs mélyítve, úgy hogy ezen lámpások még nem oltatnak ki, a mikor a 6. ábra szerinti lámpás kioltása czéljából a második kapcsolás megtörtént. A mély rekeszek kioltó rekeszek, míg a sekélyebb rekeszek a főláng kioltását nem idézik elő. A 7. ábra szerinti készülék olyan lámpások számára való, melyek estétől éjfélig és megszakítással hajnaltól reggelig égnek, de az éj közbeeső része alatt kiolthatok. Ezen kapcsoló test tehát eggyel több rekesszel bír, mint a többi. Ily módon lehetséges, hogy minden lámpát külön égési szakaszai szerint önműködő gyújtó és kioltó készülékkel szerelhessünk föl. A gyújtás ismeretes módon állandóan égő gyújtóláng segélyével is történhetik; ez esetben a mozgatható (q) gyújtócsövet szilárd gyújtó cső helyettesíti, (az 1. ábrában pontozva van megrajzolva), mi mellett azonban a gázmegtakarítás előnye, a mi a lámpások nagy száma esetén lényeges előny, elesik. Más esetben a gyújtólángot galvánelem