33832. lajstromszámú szabadalom • Mótoros szán

A hátsó kerék fölemelésére szolgáló, alább leírandó mechanizmus két teljesen szimmetrikus részből áll, melyek a hátsó kerék két oldalán vannak elrendezve. A hátsó talpaknak körülbelül közepéből egy-egy (7) vezető sín nyúl fölfelé, mely­nek alsó része ívalakban halad, fölső füg­gélyes része pedig (8) hasítékkal van el­látva. A (9) rúd a sín merevítésére szolgál. A sín a keretre erősített (10) hüvelyben ve­zettetik, mely egyúttal a hátsó kerék vil­lájával szilárdan összekötött (11) lemez megerősítésére is szolgál. A (11) lemezt a (12) toldat a (7) sín (8) hasítékában vezeti. Ezen berendezés folytán a hátsó kerék a hátsó szántalpakhoz képest függélyes sík­ban elmozdítható. Az elmozdításra a (7) sí­nen forgathatóan megerősített (13) egykarú emelő szolgál, melyet a (14) csuklós rúd a (11) lemezzel köt össze. A (13) emelő fölső vége meg van görbítve s a hátsó kerék legmagasabb helyzetének megfelelő szélső állásában a (11) lemezen elrendezett (15) szöghez ütközik. A (13) emelő végéhez csat­lakozó (16) vonórúd az emelőt a fölső ke­retrúdra ágyazott (17) szögemelővel köti össze, melynek egyik karja fogantyúval van ellátva, úgy hogy az utóbbinak fölfelé for­gatása által a (11) lemez s ennélfogva a hátsó kerék is fölemelkedik. A (17) szögemelő (18) fogazott szektor­ral van ellátva, mellyel állandóan egy rúgó­hatás alatt álló (19) tolóka kapcsolódik (3. ábra). Az egymáshoz képest szimmetriku­san elrendezett tolókák egy-egy (20) csatló­rúd útján a (21) tolórúd egyik végével áll­nak összeköttetésben, melynek másik vége a (22) szögemelő egyik karjához van csuk­lósan erősítve. Ez utóbbi másik karja egy oldalt görbített s a mechanizmus többi ré­széből kiálló (23) egykarú emelővel áll kapcsolatban, melynek forgáspontja a (24) helyen van. Ha a kocsivezető a (23) emelőt térdével befelé nyomja, akkor a (19) tolókák a (18) szektorokból kikapcsolódnak s a hátsó ke­rék, saját súlya folytán lesülyed. A hátsó kerék a (17) szögemelő segélyé­vel tetszés szerinti magasságban állítható be, úgy hogy a (4) lapátok benyomulásának mélysége menet közben a hó vagy jég mi­nősége szerint szabályozható. A kerekeknek föntebb említett (1) köpe­nyei hó- vagy jégmentes talajon való ha­ladásnál védőköpenyek gyanánt szolgálhat­nak s más, légabronccsal ellátott jármű­veknél, pl. automobiloknál is alkalmazha­tók védőköpenyek gyanánt. Ha a föntebb leírt motoros szánt nyáron közönséges mótorkerék gyanánt akarjuk használni, akkor csak a talpakat és a hoz­zájuk tartozó mechanizmust s esetleg az (1) köpenyeket kell leszerelni. Azonban a berendezést úgy is foganato­síthatjuk, hogy a (7) síneket tengelyekkel látjuk el, melyeken kis kerekek ülnek, úgy hogy csak a talpakat kell levenni s a mó­torkerék a kis kerekekre állítható, hogy nyugalomban lévő mótorkeréknél s midőn a hátsó kerék a földdel nem érintkezik, a mótor megindítható legyen, mire a hátsó ke­rék egy térdnyomással a földre sülyeszt­hető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motoros szán, jellemezve az által, hogy valamely ismeretes szerkezetű mótorke­rékre szántalpak vannak könnyen leve­hetően erősítve, míg a szán előre moz­gatására lapátok szolgálnak, melyek a két kerék valamelyikén vannak elren­dezve, mi mellett ezen keréknek a szán­talpakhoz képest elfoglalt relatív hely­zete az ülésről menetközben megváltoz­tatható. 2. Az 1. igénypontban védett motoros szán­nak egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy az első kerék egy (2) talpon nyugszik s ezzel szilárdan össze van kötve, míg a hátsó kerék két oldalán két további (5) szántalp foglal helyet, me­lyek egy-egy fölfelé álló (7) vezető sínt hordanak, mely utóbbiakon a hátsó ke­rék függélyes síkban eltolható. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett moto­ros szánnak egy foganatosítása, jelle­mezve az által, hogy a légabroncsok föl­tolható (1) köpenyekkel vannak ellátva s a hátsó kerék köpenyére (4) lapátok

Next

/
Thumbnails
Contents