33811. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő intenzív elgőzösítéssel
Megjelent 1905. évi szeptember hó 6-án. MAGV SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33811. szám. V/e/2. OSZTÁLYGőzfejlesztő intenzív elgőzösítéssel. Du GOLDSCHMIDT RÓBERT MAGÁNZÓ BRÜSSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 20-ika. Jelen találmány tárgyát csőalakú elgőzösítő elemekkel bíró gőzfejlesztő képezi, melynek csövei fémből, vagy más könnyű és kevéssé oxidálódó anyagból készült tokokba vannak ágyazva. Ezen gőzfejlesztő általában ipari czélokra, különösen pedig nagy súlyú automobiljárművek hajtására alkalmazható előnyösen. A mellékelt rajzon a gőzfejlesztőnek egy kiviteli alakja és alkalmazási módja van föltüntetve, azon esetben, midőn a gőzfejlesztő egy automobiljárműre van szerelve. A rajz 1. ábrája a gőzfejlesztő függélyes metszete, a hol az az elgőzösítő csőköteg a találmány szerinti elemekből van összetéve s a gőzfejlesztő szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre van berendezve, mely fölülről vezettetik be, a 2. ábra a gőzfejlesztő nézete, részben pedig az előbbi metszettel 90° szöget képező metszete, a 3. ábra a gőzfejlesztő vízszintes metszete az 1. ábra 3—3 vonala szerint, melyen az elgőzösítő csőköteg egy rétegéhez tartozó csőelemek szerkezete és összekötési módja látható, a 4. ábra ugyanezen csőréteg homlokrajza, részben pedig függélyes metszete a 3. ábra 4—4 vonala szerint, végül az 5. és 6. ábra a gőzfejlesztővel fölszerelt automobilt mutat vázlatosan oldalnézetben és fölülről nézve. Mint az 1—4. ábrákból látható, a csőkötegnek minden csoportja oly (a) csövek göngyölegéből áll, melyek négyszögletes alakra vannak meghajlítva s az egyes csőtekerületek minden hézag hagyása nélkül fekiisznek egymáson. Minden ilyen csőgöngyöleg egy (d) nyílással bír a víz kibocsátására és egy (e) nyílással a víz bevezetésére, a hol az egyik nyílás a göngyöleg alsó, a másik pedig fölső részén foglal helyet. A csövek összegöngyölése a csövek alkalmas meghajlítása által történik s a göngyöleget egy fémből vagy egyéb, kevéssé oxidálódó anyagból, például öntött vasból, aczélból, rézből stb. készült tok veszi körül, melybe a csövek öntés útján vagy más módon ágyaztatnak, a hol ezen tok anyagának olvadási pontja szükségképen kisebb, mint a csöveké, hogy az utóbbiak anyaga a tok öntése alkalmával esetleg meg ne olvadjon. A (b) tok középen egy (f) üreggel bír s az egyes tokok üregei együttesen hosszabb