33791. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kétütemű gázerőgépek töltésére és szabályozására

— 2 -rendezve, mely a regulátor által befolyásolható. A 2. ábrában a berendezés egy kettős hatású kétütemű motornál való alkalmazásában van föltüntetve, a melynél a légszivattyú előnyösen egy önműködő szívó elemmel és az égési gázszivattyú mindegyik hengervégen egy-egy szokásos módon elrendezett, vezényelt szívó elemmel van ellátva. Ez utóbbiak szintén csak bizonyos idővel a löketváltás eltelte után kötik össze a henger belsejét a szívó vezetékkel és szabályozás czéljából a regulátor által akként befolyásolhatók, hogy ezen összeköttetés időpontja ismeretes konstruktív közegek segélyével módosítható. Az 1. ábra szerint a két egymással szemben elrendezett (2) és (3) munkadugattyúk közül az egyik a (4) kibocsátó hasítékokat, a másik pedig a (6) bebocsátó liasítékokat vezényli. A (4) kibocsátó hasítékokat gyűrűalakú (5) kamra, a (6) bebocsátó hasítékokat pedig a gyűrűalakú (7) kamra veszi körül. Ez utóbbinak egymás fölött vagy egymás mellett fekvő pontjaihoz a kihajtó levegő, illetőleg az égési gáz számára szolgáló két (11) és (12) nyomóvezeték csatlakozik. A töltő légszivattyúnak (9) hengerterében és az égési gázszivattyúnak (10) hengerterében az egyszerű hatású töltő szivattyúnak (8) lépcsős dugattyúja működik. A (11) nyomó vezeték a (9) hengerteret, a (12) nyomó vezeték, pedig a (10) hengerteret köti össze a (7) kamrával. A mint már a bevezetésben említettük, a (9) és (10) hengerterek semmiféle kibocsátó elemekkel nem bírnak és ép így a (11) és (12) nyomóvezetékek sem tartalmaznak sem visszacsapó, sem fojtó szelepepeket, hanem ellenkezőleg, ezen nyomó vezetékek lehetőleg nagy harántmetszettel vannak készítve és minden harántmetszetcsökkenés mellőzve van, hogy a töltő ellenállás, a mennyire csak lehetséges, csökkentessék, A töltő légszivattyúnak (13) szívó eleme és a töltő gázszivattyúnak (14) szívó eleme önműködően vagy vezényelt elem lehet. A töltő gázszivattyú (14) szívó elemének kényszermozgású zárása a szívó löketnek bizonyos része alatt a föltüntetett példánál az által történik, hogy ezen szívó elem nem a henger végén, hanem akként van elrendezve, hogy azt a (8) munkadugattyú kezdetben lenyomva tartja és csak bizonyos löketrész elvégzése után bocsátja szabadon. A (8) munkadugattyú tehát ezen esetben egyszersmind vezényelem gyanánt is szolgál. A különböző megterhelésnél való szabályozás czéljaira előnyösen egy, a regulátor által befolyásolt fojtó csapó szolgál. A (7) kamrában az (1) munkahenger töltése közben (a)-nál egy elválasztó réteg képződik, mely a töltő szivattyúnak szívó lökete közben a (14) szívó elemnek imént leírt elrendezése folytán az égési gáznak (12) nyomó csatornájába nyomatik vissza. A 2. ábrában egy kettős hatású, kétütemű gázerőgép van föltüntetve, mely a (16) égési hengerrel és a (18) kibocsátó hasítékokat vezénylő (17) munkadugattyúval van ellátva. A kihajtó levegőnek és a robbanó keveréknek bebocsátására a (19) és (20) bebocsátó szelepek szolgálnak. A kettős hatású töltő légszivattyúnak (21) hengerterében a (23) dugattyú és az égési gázszivattyúnak (22) hengerterében a (24) dugattyú működik. A töltő légszivattyú (25) és (26) szívó elemei előnyösen önműködők lehetnek. Az égési gázszivattyúnak (27) és (28) szívó elemei vezényelt körtolattyúkként vannak szerkesztve, melyek a (33) rúd segélyével akként mozgattatnak, hogy azok a (22) hengertér és a szívó gázvezeték közötti összeköttetést csak akkor állítják helyre, miután a (24) munkadugattyú szívó löketének egy részét már elvégezte. A szabályozás egy, a regulátor által befolyásolt, a gáz szívó vezetékében elrendezett fojtó tolattyú segélyével történik, mint az 1. ábránál, vagy pedig az által, hogy a (34) regulátorrúd valamely ismeretes szerkezet közvetítésével a (27) és (28) elemek nyitódási időpontját módosítja. A légszivattyúnak (21) hengertere a (29 30) nyomó vezeték segélyével, a gázszivattyúnak (22) hengertere pedig a (31) és (32) nyomó vezeték segélyével a munkahengernek (19) és (20) bebocsátó elemeivel