33763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a gőz utótúlhevítési melegének tetszőleges gőzmótoroknál való kihasználására

I — 2 nyomású és legmagasabb hőmérsékletű gőzt tartalmazzák (az első fokozat). Ezekhez : csatlakoznak azon részek (második foko- ! zat), melyek valamivel hidegebb gőzt és 1 kisebb nyomásút, valamint valamivel hidegebb fűtőgázokat tartalmaznak. Az ezután következő tagjai az összberendezésnek mindig hidegebb fűtőgázokat és ennek megfelelőleg hidegebb és alacsonyabb feszültségű gőzt tartalmaznak. Ezen eljárás legczélszerűbben alkalmazható magas feszültségű gőznél, valamint a gőz sokszoros túlhevítésével és expanzió- 1 jávai kapcsolatban. Tegyük föl, hogy a kazángőz hőmérséklete 20 atm. nyomás mellett pl. körülbelül 212° C. A fűtőgázok, me- J lyeknek ezen gőzt túlhevíteni kelltudniok, körülbelül 300° C.-szal hagyhatják el az első túlhevítő teret. A találmány tárgyát képező eljárással már most ezen fölhasználatlanul távozó fűtőgázokat fokozatosan ki- i használjuk és melegüknek nagy részét szabad gőzmeleggé, illetőleg mechanikai munkává alakítjuk át. Az utolsó fokozatnál a túlhevítőben a gőz nyomása körülbelül 0,8 atm. és a belépő gőz kezdeti hőmérséklete körülbelül 93° C. lehet. Ezen csekély hőmérséklet mellett a fűtőgázok körülbelül 150° C.-ig használhatók ki. Abban, hogy ezen meleg csupán szabad gőzmeleggé alakíttatik át, különös előny rejlik, mivel ez majdnem teljesen átalakítható munkává, míg különben a gőzfejlesztésnél és első túlhevítésnél a szén melegmennyiségének legnagyobb része tiszta gőzmótoroknál kötött meleggé változik és fölhasználatlanul távozik a levegőbe, vagy pedig a kondenzátorból a lefolyó meleg vízzel vész kárba. Az eljárás annál előnyösebbé válik, minél magasabb lehet a kazánnyomás és minél több túlhevítő- és expanziófokozat van ennek megfelelőleg alkalmazva. A keresztülvihetőség határát a kazánban előállítható legmagasabb gőznyomás szabja meg. A mellékelt rajzban az eljárás keresztülvitelére szolgáló gőzmótorok több példaképen! foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1—3. ábra az eljárásnak oly lokomobiloknál való keresztülvitelére szolgáló elrendezést mutat, melyeknek gőzhengerei a gőzdomban vannak elrendezve, melyek tehát domhengerekkel vannak fölszerelve. A domhengeres forrógőzlokomobilok igen hatásosan javíttatnak, ha az eljárás elvét ezeken alkalmazzuk. Az eljárással czélaott melegcsere elérése az eddigiektől lényegesen eltérő sajátos elrendezését a hengerrészeknek és a túlhevítőknek teszi szükségessé. Hogy a bevezetésben említett öt föltételnek eleget tegyünk, a hengerek a füstkamrában elrendezett túlhevítőkkel vannak egyesítve; ez által az eljárásnak megfelelő melegkihasználást érjük el. Lényeges újítás rejlik abban, hogy mindegyik tandemelrendezés egyik hengerét vízszintesen a füstkamrában függesztjük föl és a túlhevítők közé iktatjuk. Mindegyik tandemelrendezés másik hengerét a gőzdomba ágyazzuk, a kazánra erősítjük és a füstkamrában lógó henger tartója gyanánt szolgál. Hogy a túlhevítő és gőzhenger bensőleg és szorosan összeépíthetők legyenek, a találmánynak arra is ki kellett terjedni, hogy a túlhevítőket a fűtőgázok vezetését, illetőleg úgy rendezzük el, hogy a túlhevítők és a hengerrészek közvetlen összeépítése és melegkihasználás fokozatossága eredményeztessék. A rajzban háromszoros expanziójú tandemlokomobil van föltüntetve osztott alacsony nyomású hengerrel és háromszoros túlhevít-éssel. 1. ábra a 2. ábra E—F vonala szerinti hosszmetszet. 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszet és 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti metszet. Az (1 2) alacsony nyomású hengerek a (3) kazánköpenyen a (4) tokban vannak elrendezve. A közép- és magasnyomású (6 5) hengereket az (1 2) alacsony nyomású hengerek a (7) füstkamrában szabadon lebegve tartják, tehát az egész elrendezésnek lehetőleg csekély lehűlését engedik meg és a hengerek és túlhevítők közvetlen összeköttetését teszik lehetővé. N