33751. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két különböző erőforrás által forgatott rész synchron mozgásának föntartására

- 2 világítása hozza létre, úgy, hogy a föntemlített hátrány elkeriiltetik, mivel a forgó részek sohasem jönnek közvetlen érintkezésbe a szabályozó szerkezettel. A mellékelt rajzon az 1. ábra a berendezésnek egy kiviteli alakját tünteti föl, melynél a forgó részek mozgása kölcsönösen szabályozható, míg a 2—4. ábrák a forgó korongoknak az elektromágnesekhez képest elfoglalt különböző helyzeteit mutatják. A két (a és b) forgó korong közül az egyik, pl. (a) korong a jeladó készülékben, a másik (b) korong pedig a jelvevőben van forgathatóan elrendezve s mindkét korong forgatására egy-egy a jeladóban, illetve jelvevőben elhelyezett óramű vagy efféle szolgál. Az (a és b) tárcsákon kerületük közelében egy-egy (c és cl) hasíték van kiképezve, melyek mögött egy-egy átlátszatlan (d és dl) fal foglal helyet. Ezen falak (c) és (cl) hasítékoknak megfelelő s ez utóbbiakkal szemben fekvő (e és el) hasítékokkal vannak ellátva. Mindegyik állomás (d) és (dl) fala mögött egy-egy ismeretes (f) és (fl) selen-rekesz van elhelyezve, melyekkel két (g, h) és (gl, hl) vezető drót áll összeköttetésben. A (g és gl) drótok az állomásokon elhelyezett (i és il) áramforrásokhoz vezetnek, a (h és hl) drótok pedig egyfelől a földbe vannak vezetve, másfelől az állomásokon elrendezett (m és ml) kapcsolókon, továbbá a (k és kl) elektromágneseken haladnak keresztül, mely utóbbiak az (a és b) korongok kerületén alkalmazott (p és pl) horgonyok elé vannak ágyazva. A (k és kl) elektromágnest egy (1) távvezeték köti egymással össze. Végül az (a) és (b) korongoktól oldalt egy-egy (n és ni) fényforrás van elrendezve, melyek az (f) és (fl) selen-rekeszeket megvilágítják s ez által ,vezetővé teszik, midőn a (c és cl) hasítékok az (a és al) korongok minden körülfordulása alkalmával a (d és dl) falak megfelelő (e és el) hasítékait födik. Az (m és ml) kapcsoló föltüntetett helyzetében az (a és b) korongok forgása alkalmával semmi áram sem mehet át a (k) és (kl) elektromágneseken, mivel az (f és fl) selen-rekeszek megvilágítása daczára mindkét áramkör meg van szakítva. Ha ellenben pl. a jeladó készülék (m) kapcsolóját az (i) áramforrással összekötött (o) kontaktusra állítjuk, akkor az (i) áramforrás az (1) távvezetékbe kapcsoltatik s ezen vezetéken az (f) selen - rekesz megvilágítása esetén áram fog átfolyni. Az áram az (i) telepből indul ki s az (m és k) szerkezeteken át az (1) távvezetékbe jut, honnan a jelvevő (kl) elektromágnesén és (ml) kapcsolóján keresztül, a földvezeték fölhasználásával ismét a jeladó (f) selen-rekeszébe és az (i) telepbe tér vissza. A (k és kl) elektromágnesek tehát gerjesztetnek s inágnességüknél fogva az (a és b) korongok kerületén lévő (p és pl) horgonyokat magukhoz vonzzák. A berendezés úgy van foganatosítva, hogy az (a) korong és (d) fal (e és e) hasítékai akkor födik egymást, midőn a (p) horgony a (k) elektromágnes középvonalában foglal helyet. Ha most a jeladó állomáson a (c és e) hasítékok egymást födik s ezen középhelyzetben egy áramlökés létesül, akkor mindkét állomás (k és kl) elektromágnese gerjesztetni fog. Föltéve, hogy pl. a (b) korong az (a) korongtól kissé visszamarad (2. ábra), akkor a (c és e) hasítékok összeesése alkalmával mindkét (k és kl) elektromágnes gerjesztetik ugyan, azonban a mágnesség csak a (b) korongnak kölcsönöz valamivel nagyobb sebességet, minek következtében a korongok mozgásában föllépett különbség kiegyenlíttetik, míg ellenben a (k) elektromágnes az (a) korong mozgására kevés vagy semmi befolyást sem gyakorolhat, mivel a (p) horgony ez esetben pontosan a (k) elektromágnes magja alatt középen foglal helyet. Ha ellenben a (b) korong az (a) koronghoz képest kissé előre sietett (3. ábra), akkor a (kl) elektromágnes a (b) korong mozgására fékezőleg hat, mivel ez esetben a (kl) mágnes a (b) korongot az utóbbi forgási irányával ellenkező irányban befolyásolja. A (kl) elektromágnesnek a (b) korong mozgasára gyakorolt behatása folytán a