33725. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll

3 — gömbalakú (a) tokban egy (m) cső van el­rendezve, melynek alsó vége valamely ala­csony hőmérsékletnél olvadó anyagból, pl. ( kénesőből készült (c) elektródába nyúlik és a tokkal össze van kötve. Az (m) cső az alsó végén kiképezett (n) nyílásokon a tok­nak serlegalakú és elektródatartályt ké­pező (b) nyújtványával közlekedik, úgy hogy a folyadék szintje az (m) csőben és a (b) nyújtványban közel egyenlő. Az (m) csőhöz a másik, szilárd anyagból (szénből, fémből stb.) álló (cl) elektróda többé-kevésbbé közel ér, esetleg a csőbe bele is nyúlik. A lámpát úgy hozzuk üzembe, mint ahogy az az ily lámpáknál általában szokás. így pl. a fölső elektródának mozgatható vasmagja vagy vasműhelye lehet, de elren­dezhető maga az egész elektróda is mozgat­hatóan, úgy hogy a lámpa üzembehozatala czéljából a pozitiv és negatív elektródát mágneses vagy elektromágneses úton egy­máshoz közelíthetjük és egymással vezető összeköttetésbe hozhatjuk, illetve egymás­tól megfelelő távolságban tarthatjuk. Maga az (m) cső legelőnyösebben nehe­zen olvadó üvegből készülhet és ha kívá­natos, kívül és beliil (o) csillámbevonattal látható el. Lehetne az (m) csövet egészen csillám­ból vagy kvarczból készíteni. A 2. ábra a lámpa egy más foganatosítási alakját tünteti föl, melynél külön (b) elek­tródatartály alkalmazva nincs. Itt lényegében a hengeres tok alsó vége képezi az elektródatartályt. A kénesőnek az (m) csövön belül lévő része képezi a (c) elektródát, míg az (m) csövön kívül lévő része, illetve az (x) tér a hűtőpalástot alkotja. A (c) és (x) tér között az (n) nyílások létesítenek összeköt­tetést, úgy hogy az (m) térben elpárolgott anyag a tok falán lehűlve, ismét az (x) térbe és innen a (c) térbe folyik vissza. A tok alakja természetesen más is lehet, mint a mit a rajzokon ábrázoltunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hő­mérsékletnél olvadó anyagból áll és melynél az ív kisebb-nagyobb része- a tetszőlegesen alakított tokban elrende­zett csőben, az úgynevezett lángcsőben képződik, az által jellemezve, hogy a belső (m) cső átmérője kisebb, mint az (a) toké, és evvel mindkét végén közle­kedik, úgy hogy az alacsony hőmérsék­leten olvadó anyagból készült egy vagy több elektródából az (m) csőben fejlődő gőzök a tokba juthatnak, ebben lecsa­pódhatnak és az elektródához visszafoly­hatnak. 2. Az 1. alatt védett ívlámpa egy fogana­tosítási alakja, az által jellemezve, hogy a belső (m) cső a tok serlegalakú és elektródatartályt képező (b) nyújtvá­nyába nyúlik és (n) nyílásokkal van el­látva, melyeken az (m) cső és a (b) tar­tály fala között lévő lecsapódott elek­tródaanyag az (m) csőbe visszafolyhatik. (1 rajzlap melléklettel.) "AUAS RÉSZVÉNY TÁBSASÁQ NYOMDÁJA BU0APE6TEN

Next

/
Thumbnails
Contents