33725. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll
3 — gömbalakú (a) tokban egy (m) cső van elrendezve, melynek alsó vége valamely alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból, pl. ( kénesőből készült (c) elektródába nyúlik és a tokkal össze van kötve. Az (m) cső az alsó végén kiképezett (n) nyílásokon a toknak serlegalakú és elektródatartályt képező (b) nyújtványával közlekedik, úgy hogy a folyadék szintje az (m) csőben és a (b) nyújtványban közel egyenlő. Az (m) csőhöz a másik, szilárd anyagból (szénből, fémből stb.) álló (cl) elektróda többé-kevésbbé közel ér, esetleg a csőbe bele is nyúlik. A lámpát úgy hozzuk üzembe, mint ahogy az az ily lámpáknál általában szokás. így pl. a fölső elektródának mozgatható vasmagja vagy vasműhelye lehet, de elrendezhető maga az egész elektróda is mozgathatóan, úgy hogy a lámpa üzembehozatala czéljából a pozitiv és negatív elektródát mágneses vagy elektromágneses úton egymáshoz közelíthetjük és egymással vezető összeköttetésbe hozhatjuk, illetve egymástól megfelelő távolságban tarthatjuk. Maga az (m) cső legelőnyösebben nehezen olvadó üvegből készülhet és ha kívánatos, kívül és beliil (o) csillámbevonattal látható el. Lehetne az (m) csövet egészen csillámból vagy kvarczból készíteni. A 2. ábra a lámpa egy más foganatosítási alakját tünteti föl, melynél külön (b) elektródatartály alkalmazva nincs. Itt lényegében a hengeres tok alsó vége képezi az elektródatartályt. A kénesőnek az (m) csövön belül lévő része képezi a (c) elektródát, míg az (m) csövön kívül lévő része, illetve az (x) tér a hűtőpalástot alkotja. A (c) és (x) tér között az (n) nyílások létesítenek összeköttetést, úgy hogy az (m) térben elpárolgott anyag a tok falán lehűlve, ismét az (x) térbe és innen a (c) térbe folyik vissza. A tok alakja természetesen más is lehet, mint a mit a rajzokon ábrázoltunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa, melynek egyik vagy mindkét elektródája alacsony hőmérsékletnél olvadó anyagból áll és melynél az ív kisebb-nagyobb része- a tetszőlegesen alakított tokban elrendezett csőben, az úgynevezett lángcsőben képződik, az által jellemezve, hogy a belső (m) cső átmérője kisebb, mint az (a) toké, és evvel mindkét végén közlekedik, úgy hogy az alacsony hőmérsékleten olvadó anyagból készült egy vagy több elektródából az (m) csőben fejlődő gőzök a tokba juthatnak, ebben lecsapódhatnak és az elektródához visszafolyhatnak. 2. Az 1. alatt védett ívlámpa egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a belső (m) cső a tok serlegalakú és elektródatartályt képező (b) nyújtványába nyúlik és (n) nyílásokkal van ellátva, melyeken az (m) cső és a (b) tartály fala között lévő lecsapódott elektródaanyag az (m) csőbe visszafolyhatik. (1 rajzlap melléklettel.) "AUAS RÉSZVÉNY TÁBSASÁQ NYOMDÁJA BU0APE6TEN