33715. lajstromszámú szabadalom • Javítások dróthúzó gépeken
szabaddá tétetik és pedig az (51) kapcsolás önműködő hatása folytán, mely lehetővé teszi, hogy a (36) tengelyrész sebesebben forogjon, mint az (50) fogaskerék. Mint a rajz mutatja, a (40a 40b 40c és 40d) dobok lefelé megfordított, kissé kúpos alakkal bírnak és alul szabadok, úgy hogy a reájuk tekercselődött dróttekercsek elkészültük után lefelé való mozgatás által lehúzhatok; megjegyzendő azonban, hogy a találmány nincsen oly gépre korlátozva, melynél a dobok meg vannak fordítva. A (67) drót (68) pofán (12. ábraj át halad a dobokhoz, mely pofa a (42) lemezen megerősített (69) tartóba (1., 2. és 12. ábra) van beszerelve. Megfordított dobok alkalmazásánál mindegyik dob függélyes (70) hasítékokkal bír, melyeken rendesen kampós végű (71) dróttartó karok állnak ki; utóbbiak (72) csapok (9. ábra) által (73) agyhoz vagy hasonlóhoz vannak erősítve, mely részben az üreges (41) tengelyen belül van elrendezve. A (73) agy (74) üreges rúddal vagy hüvellyel bír, melynek fölső végén (75) lemez van elrendezve; ezen lemez és a (41) tengelyen alkalmazott válaszfal között (76) rúgó foglal helyet. A (76) rúgó fölső vége és a (75) lemez között antifrikciós (77) csapágy van elrendezve, mely lehetővé teszi, hogy a (73) agy szabadon forogjon, a nélkül, hogy a (76) rúgót magával vinné. Ha a (71) karok sugárirányban kiállnak, mint azt a 9. ábra mutatja, akkor (78) tagok által tartatnak ezen helyzetben, melyek a karokkal csuklós kapcsolatban állnak; ezen tagok másik vége a (80) rúd alsó végén alkalmazott központos (79) tömbhöz van erősítve. A (80) rudak (81) emeltyűk által mozgattatnak, melyek lelógó (82) kézi emeltyűkkel (1. ábra) bírnak. A (81) emeltyűk (83) liasítékokon hatolnak át, melyek a (76) rugókat és az ezzel szomszédos részeket körülvevő (84) tokokban vannak kiképezve. A (76) rugók oly feszültséggel bírnak, mely a dróttekercsek súlyával arányosan nagyobbodik, úgy hogy az egyes tekercsek magassága arányos a rugók feszültségnövekedésével. A (80) rúdnak a (74) hüvelyben a (82) fogantyú segélyével való fölemelése folytán a (71) karok lecsapódnak és a 10. ábrában rajzolt helyzetet foglalják el, mely helyzetben lehetővé teszik, hogy a dróttekercs a dobról eltávolítható legyen. Mindegyik dob (85) horonnyal bír (12. ábra), mely a dobfölíilet hosszalkotóihoz képest ferde és melynek egyik végében (86) láncz van megerősítve. Ezen láncz szabad végével (87) szorítópofa van összekötve, mely a húzópofából kilépő drótvég megfogására szolgál; a láncz és a szorítópofa hajlékony húzóberendezést képez. Ha a dob forog, akkor ezen húzóberendezés a (85) horony belsejében foglal helyet és a drótot a dob alja felé húzza. A drót vége akkor ér a dob fölületéhez, a mikor a láncz és szorítópofa teljesen a horonyban foglalt helyet, mire a drót a dobra tekercselődik; ennek folytán a dróthúzó folyamat és a drótnak a dobra való föltekercselése folytonos. A (85) horony ferdesége megakadályozza, hogy a drót a dobra való föltekercselődés alkalmával a horonyba essék. Ha a lánczból és szorítópofából álló húzóberendezés nem használtatik, akkor (88) csap által a hornyon belül tartható (14a. ábra), mely csap a (89) fúratban (14. ábra) eltávolíthatóan rendezhető el és a (87) szorítópofával kapcsolatba hozható. A dobok húzóberendezései akkor használtatnak, ha a dobok egyszeri húzófolyamatból álló dróthúzáshoz alkalmaztatnak. Azonban a gép arra is szolgálhat, hogy a dobok segélyével a húzófolyamatot több egymásra következő folyamatban végezzük, mely esetben a drót a húzópofán átvezetve, az első dob köré tekercselődik, mire a második húzópofán vezettetik át és erre a második dob köré halad és így tovább. A dróthúzófolyamatnak ily módon való foganatosításánál azonban magától értődőleg arra van szükség, hogy a drót, az első húzópofán való áthúzás után és miután az első I dobon egyszer vagy többször körülcsavaro-i dott, az első dobról szabaddá tétessék, hogy a második húzópofa által továbbkezelhető legyen. A helytállóan megerősített (86) láncz ezen czélra alkalmatlan, miért is he-