33709. lajstromszámú szabadalom • Gép szögecsek, csavarok és hasonlók előállítására
_ 2 -resztfejjel kapcsolják, ezt pedig a (h) tengelyre ékelt (d5) excenter egy változtatható hosszúságú (d4) rúd útján mozgatja. A (h) tengelyt az (r) elektromotor ke rékáttevés útján a megrajzolt módon hajtja. A (d) pofákon alkalmazott (dl) kések akként működnek, hogy (a) rúd vasat először is előre tolják, míg annak mozgását valamely akadály nem határolja, mikor a kések könyökemelőszerú hatása érvényesül és így a rúdvasról a szögecs képezésére szükséges hosszúságú darabot levágják. A (c) állványban az (f) gyűrű van forgathatóan ágyazva, a gyűrű ágyazásának módja mellékes, a csatolt rajzon látható foganatosítási alaknál az ágyazást oly módon képzeltük, hogy a gyűrű az 1. ábra képsíkja mögé nyúló karokkal van a tengelyére szerelve, mely a gépállványba van ágyazva és tetszőleges módon indul forgásnak. Az (f) gyűrűnek a megrajzolt foganatosítási alaknál négy sugárirányú (gl, g2, g3 és g4) furata van, melyek az (a) rúdról levágott munkadarabok tartására és mozgatására szolgálnak. A rúdvas előremozgását a megrajzolt foganatosítási alaknál (i) dugattyúk határolják, melyek az egyes furatok fenékdarabjait képezik. Két-két átlósan szemben fekvő furat (i) dugattyúi össze vannak egymással kötve, éspedig — mintáz 2.ábrán látható, — igen egyszerűen oly módon, hogy a dúgattyúkat egy négyszög- vagy négyzetkeresztmetszetű középrész és ehhez csatlakozó két vékonyabb nyújtvány képezi, melyek csavarmeneteire egy-egy az (i) dugattyúnak a (g) furatokban valő elmozdulását határoló csavarház van fölcsavarva. A megrajzolt foganatosítási alaknál négy furat és ennek megfelelően két kettős dugattyú van alkalmazva, hogy pedig a két dugattyú egymás mozgását ne gátolja, az egyik a 2., a másik a 2a. ábra szerint van kiképezve, vagyis az utóbbi középrészén egy hasíték van kiképezve, melyen az előbbi középrésze át van vezetve, úgy hogy a két dugattyúpár egymástól függetlenül mozdulhat el. Az (f) gyűrű egy (k) elreteszelő kilinccsel működik együtt, melyet egy (kl) rúgó szorít fölfelé, a gyűrű egy kivágásába és melynek lejtős (k2 k3) mozgató fölületei vannak. Ez a kilincs kitér, mikor a (d) pofák jobbfelé mozgásánál a (d3) keresztfej egy (k4) karja eme fölületbe ütközik, mely mozgás következtében a rúdvas belép a vele szemben levő (g) furatba, a (k4) kar pedig lenyomja a (k) kilincset, úgy hogy mikor a kések az (a) rúdvasról egy darabot levágnak, a gyűrű 80°-kal elfordulhat. A megrajzolt foganatosítási alak egy szögecskészítő gépet tüntet föl, melynél a fej képezésére az 1. ábra szerint az (ml) tengelyre szerelt (m) hengerek szolgálnak. Ezek a hengerek az (ml) tengely és a szögecs körül keringenek, egyidejűleg lefelé is mozognak és így a szögecsfejet kihengerlik. A tengely eltolását a kétkarú (m2) emelő végzi, melyet a (h) tengelyre ékelt excenter és a változtatható hosszúságú (m3) excenterrúd tol el, míg az (ml) tengely forgatását az (r) mótor végzi a megrajzolt szíjáttevés útján. Formáló hengerek helyett a 3. ábrán látható közönséges sablon is alkalmazható. Ezen az ábrán egy közös (nl) szerelő korongon két ily (n) sablon van alkalmazva, melyek revolverdob módjára forgathatók, úgy hogy fölváltva jönnek működésbe. Különleges alakú fejek vagy csavarfejek készítésénél természetesen megfelelő alakú sablonokat kell alkalmazni. A leírt gép működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a részek az 1. ábrán látható helyzetben vannak, tehát az (f) gyűrű (gl) furata áll a (b) kályhában hevített (a) vasrúddal szemben. A vasrudat fogó módjára megfogó (dl) kések ekkor a rudat a (gl) furatba tolják, miközben a rúd elmozdulását a (gl g3) furatokba eltolódó (i) kettős dugattyú határolja. A mint az (a) rúd előre mozgása megszűnik, a (dl) kések könyökemelőszerű hatásuk következtében a rudat elvágják. A kések jobbfelé mozgása közben azonban a (d3) keresztfej (k4) rúdja a (k) kilincset lenyomta, úgy hogy az (f) gyűrű szabaddá válik és egy meg nem raj-1 zolt áttevés útján 90°-kal elforgatható, minek