33701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forrasztópászták előállítására

Megjelent lí><>5. évi augusztus lió 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 33701. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás forrasztó pászták előállítására. KÜPPER RUDOLF IPAROS BONN-ENDENICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 13-ika. A fémek forrasztása általában oly módon történik, hogy a forrasztási helyre, az esetleges oxidok eltávolítása, illetve azok képződésének megakadályozása és a forrasz megömlesztése czéljából, valamely forrasztószert hoznak, mire a forraszt rendesen forrasztópákával vagy másfélével ráviszik és megömlesztik. Forrasztószer gyanánt általánosságban lágy forrasztásnál klórammonium, klórcink vagy klórcinkammonium vizes oldatát, kemény forrasztásnál, bóraxot, vízüveget, iivegport vagy más effélét használnak. Finomabb forrasztások elérése czéljából a forraszt levelek vagy por alakjában egyedül, vagy az előbb említett forrasztószerekkel vizes keverékben használják. Klórammonium, illetve klórcinkammoniumoldattal az úgynevezett forrasztóvizekkel való forrasztás például tapasztalat szerint azon hátránnyal jár, hogy a forrasztási helyek nehezen eltávolítható maradékok képződése folytán idővel megrongálódnak és hogy a forrasztásnál szegélyek, illetőleg foltok képződnek, melyek csak páczolás útján távolíthatók el, és hogy hosszú forrasztások a forrasztóvíz folytonos megújítása nélkül nem forraszthatók. Mindezen hátrányok oka abban rejlik, hogy a forrasztóvíz vize gyorsabban párolog el, semmint a forrasztófém megömlenék, úgy hogy a forrasztószer, mielőtt még a forrasz megömlenék, megszárad, mi által egyrészt különösen oxydképződés idéztetik elő és a forrasz megömlése hátráltatók, illetve megakadályoztatik, másrészt a forrasztási helyek utólag megrongálódnak. Ennélfogva az elektrotechnikában máiévek óta tilos az ilyen forrasztószerekkel való forrasztás és itt azóta a gyantával és ónnal való forrasztás általánosságban használatos, ha tartós forrasztásokat akarunk elérni, bárha ezen eljárás körülményes. Hogy ezen eljárást lehetőleg gazdaságossá tegyék, kereskedelmi árú gyanánt forrasztórudakat készítettek, melyek gyantának és ónforraszanyagnak más forrasztószer, mint pl. szalmiák hozzáadásával vagy anélkül készült szilárd homogén keverékéből állanak. Ilyen forrasztórudakkal azonban igenfinom forrasztások, illetve nagyon nehezen hozzáférhető helyek, hosszú rések vagy más effélék forrasztása egyhuzamban természetesen nem foganatosítható és forrasztóanyagveszteségek nehezen kerülhetők el. Azon kísérletekből, melyek jelen találmányre vezettek, kitűnt, hogy az ismeretes forrasztási eljárásoknál előbb említett hát-