33694. lajstromszámú szabadalom • Ernyő fénysugarak szétbontására

Mint említve, volt, a fölveendő tárgy, . illetve annak képe előtt egy forgó film- | szalag vagy egy, forgó korong kis nyílásait vezetjük el, minek következtében a kép mozaikszerűen fölbontatik s annak minden pontja a fényhullámoknak elektromos hullámokká való átalakítása után egy távolfekvő állomásra vitetik át. Ha tehát az 1. ábrabeli (a) képpel egyenlő nagyságú lencseképet kellene a (b) filmszalag segélyével fölbontani, akkor ez a rajzon látható kis (c cl c2 c3 ) nyílások útján történhet, melyek a szalagon spirális vonalban vannak elrendezve. Ez esetben azonban az (a) kép csak az egyik irányban vihető át egy föl nem tüntetett (A) állomásról a másik (B) állomásra s a mellett, világos, hogy a filmszalag akkor használtatik ki a legkedvezőbben, ha a nyílásoknak egymástól! vízszintes távolsága, tehát a (c) és (cl), a (cl) és (c2) stb. közötti távolság az (a) kép vízszintes (x—y) oldalhosszával, illetve szélességével egyenlő. Hogy egyidejűleg a (B) állomáson létrehozott elektromos hullámok is küldhetők legyenek s az (A) állomás (b) filmszalagja az érkező hullámokat fölfoghassa, a (c cl c2 c3 ) ablakok vízszintes távolságát úgy kell megnagyobbítanunk, hogy ezen távolság az (a) kép vízszintes hosszúságának kétszeresével vagy többszörösével legyen egyenlő, ha csak az (A) állomásról küldött kép ugyanolyan nagyságú, mint a (B) állomásról küldendő kép. A 2. ábra ilyen berendezést mutat, melynél a (c—cl) távolság a két (a) és (al) kép hosszának összegével egyenlő. Ha a két (A) és (B) állomás két készüléke szinkrón jár, akkor a filmeknek a nyíl irányában való mozgása alkalmával az idő első részében az elektromos hullámok csak a két állomás összetartozó (al) képei között cserélődhetnek ki, míg a két (a) kép közötti üzem szünetel, ellenben a legközelebbi időszakban az ellenkező történik, vagyis az (a) képek lépnek egymással összeköttetésbe, míg az (al) képek közötti üzem megszűnik. Elektromos távollátó készülékeknél az egyes időszakoknak olyan gyorsan kell egymást követniök, hogy a szem előtt egységes, egyidejűleg föllépő képek jelentkezzenek. Tehát csak az szükséges, hogy ezen váltakozás a képzelhető legrövidebb időszakok alatt menjen végbe, mely időszakok két szomszédos nyílás távolsága által vannak megadva. Ugyanezen hatás érhető el az ernyővel, ha az ernyőn két vagy több egyenlő fekvésű spirálisban elrendezett nyílásokat alkalmazunk, mint a 3. ábra mutatja. Ez esetben az (a) és (al) lencseképek egymás fölött rendeztetnek el, és pedig az (a) kép a nyílások első sora, az (al) kép a nyílások második sora előtt. A két sor nyílásai úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy az ernyők megfelelő mozgás alkalmával az (a) képhez tartozó sorozat nem esik össze az (al) képhez tartozó sorozattal. Ha arról van szó, hogy ugyanazon vonalvezetékben két vagy több egymásra következő áramkör tartassék fönn, pl. oly czélból, hogy a vonalvezeték egyidejűleg beszélgetésekre is használható legyen, akkor egyetlen sor két nyílása helyett három vagy több nyílás is elvezethető egymás után különböző lencseképek előtt, vagy pedig ugyanazon ernyőben a nyílásoknak három vagy több sora is alkalmazható. Az utóbbi esetben azonban a különböző sorokban lévő nyílásoknak megfelelően el kell tolva lenniök egymáshoz képest, hogy a vonalvezetékben ne lépjenek föl egyidejűleg oly áramok, melyek különböző tárgyaktól indulnak ki. A beszélgetésekhez tartozó nyílások által kiváltott áramimpulzusok aztán egy relais segélyével a távbeszélő áramkörét szabaddá teszik, vagy pedig a távbeszélőt működtető áramforrások gyanánt szolgálnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ernyő spirálisan elrendezett nyílásokkal fénysugarak szétbontására, melyek elektromos hullámokká és azután ismét fénysugarakká alakíttatnak át, jellemezve az által, hogy a nyílásoknak egymástóli