33671. lajstromszámú szabadalom • Szemléltető készülék a mennyiségtani földrajz oktatásához
Megjelent 1905. évi augusztus hó 12-én. MAGY. jJW KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 33671. szám. V IJ/t*. OSZTÁLY. Szemléltető készülék a mennyiségtani földrajz oktatásához. CSASZNY VALÉR EZREDES BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 február hó 1-je. A készülék főczélja a mennyiségtani földrajz előadásához a földnek a naphoz viszonyított különféle állásaiban az év minden egyes időpontjára nézve egy földglóbuson a naptól esetről esetre változóan megvilágított és árnyékban lévő felét szemléltetőleg föltüntetni. Az erre szolgáló készülék kétféle foganatosítási alakj 3/ lel mellékelt rajzon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra az egyik foganatosítási alakot nézetben mutatja, melynél a glóbus egy egyszerű állványra van helyezve, a 2. ábra egy másik foganatosítási alak látható nézetben, melynél a glóbus egy mozgató mechanizmussal bíró állványon foglal helyet, a 3. ábra a mozgató mechanizmusnak fölülnézete, a 4. ábra a főtengely hosszmetszete, az 5. ábra egy vázlatos séma, mely négyféle helyzetben tünteti föl a forgó kart és az excentereket. Az 1. ábrán tetszőleges (1) állványon egy (2) glóbusz nyugszik, mely ismeretes módon egy, a függélyeshez 231 /2 ° alatt hajló (3) tengely körül (4) kézikerék révén forgatható. Egy, az állványra szerelt és e körül elforgatható félköralakú (5) kar egyik ' ágára az üreges (6) gömbsüveg, és másik ágára a gömb középpontja irányába mutató vízszintes helyzetű (7) nyíl van erősítve. Ezen kar alsó részére egy (8) mutatót lehet szerelni, melynek segélyével az alatt lévő (9) naptárkorongon a nap állásának megfelelő évszak olvasható le. A (6) süveg, mely lehet kúpalakú is, mint a 2. ábrán van föltüntetve, az árnyékot jelképezi, (mint gömbsüveg a földgömb árnyékba burkolt felét, mint kúp pedig a nap által a föld mögé vetett árnyékkúpot) a (7) nyíl a napsugarak irányát mutatja, s minthogy egy karon van a gömbsüveggel, természetesen mindig az árnyékolt résszel ellentétes, vagyis a megvilágított félgömbre mutat. A glóbusz tehát vagy a süvegben fordul meg saját tengelye körül, vagy pedig a süveg forgatható el a vele összefüggő (5) kar segélyével egy függélyes tengely körül, clZclZ ci glóbusz körül. A 2. és 3. ábrán föltüntetett szerkezet segélyével bemutathatjuk a föld részeinek a nap által való folyton változó megvilágítását. Ha a glóbuszt ezen szerkezetre helyezzük, akkor az a föld pályájának megfelelő utat fog befutni, és pedig oly módon, hogy tengelye mindig önmagával párhuzamosan mozog el, és az árnyék süveg
