33659. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő- ill. csiszolótest (korong) és eljárás annak előállítására

— -2 fémpornak nem kovácsolással, hanem nyomással való összehegesztése. Ezek után a találmány tárgyát képező korongok előállítására térhetünk át. Valamely hydraulikus sajtó (1) nyomólapjára (1. ábra) a kovácsolt aczélból készült köralakú (2) tuskó van erősítve, mely a szintén kovácsolt aczélból készült (4) gyűrű alsó részének befogadására horonnyal van ellátva. A (4) gyűrűbe a (6) nyomórúddal ellátott (5) sajtókölyű pontosan beillik, a (6) rúd pedig csavarmenetek révén kapcsolódik az (5) sajtolófejbe és azon áthaladva, a (7) tövisben folytatódik, mely arra szolgál, hogy a sajtolandó korongba a hajtótengely számára szolgáló lyukat képezze ki. A (4) gyűrűnek beltere a fém és csiszolóanyag keverékének felvételére szolgál. A sajtolás befejezése után a (2, 4 és 5) részek szétszedhetők és a kész korongot a (4) gyűrűből kinyomhatjuk. A sajtolópofák kímélése czéljából az előállítandó korong alakjának megfelelő (9 és 10) betétek alkalmazhatók, úgy hogy egyetlen sajtolóformával különféle keresztmetszetű sablon-korongok állíthatók elő. (1. és 2. ábra.) A (7) tövis nem szükségképen képezi folytatását a (68) rúdnak, hanem különféle átmérőjű tövisek alkalmazása czéljából, mint külön darab csavarható az (5), illetve (2) sajtolókölyűbe. Hogy a rendkívül nagy nyomásra berendezett sajtókat mellőzzük, czélszerű a 2. ábrában vázolt berendezést használni, a hol az anyagot a közönségesnél magasabb hőmérsékleten sajtoljuk, úgy hogy a temperaturaemelést elektromosság segélyével eszközöljük. Az (1, 2 ós 3) részeket a (4) szigetelő réteg választja el egymástól, az (1 és 2) sajtolópofák pedig elektródák gyanánt szolgálnak. Az áramerősség úgy választandó meg, hogy a sajtolandó anyag a hegesztési hőfoknál magasabbra ne hevíttessék. mert a fémek megolvadása a keverék különnemű részeinek (fém és csiszolóanyag) különválását idézné elő. A sajtolóformának káros fölmelegedése ós az ebből eredő deformációk elkerülése czéljából czélszerű úgy a formát, mint a sajtolópofákat alkalmas módon elrendezett csatornákban keringő hideg vízzel vagy levegővel hűteni. Oly esetben, mikor az összehegesztés a fémpornak oxydációja folytán lehetetlen, úgy járunk el, hogy a melegen való sajtolást valamely redukáló gáz (hydrogén vagy világítógáz) bevezetése mellett eszközöljük, vagy pedig a sajtolás előtt redukáljuk a keveréket, azután levegő kizárása mellett sajtoljuk. A kötőanyag, azaz a fém megválasztása, a különféle czélnak megfelelően változhat, csupán azt tartandó szem előtt, hogy a fém lehetőleg szívós és eléggé puha legyen arra, hogy a csiszolópor szemcséinek összetartását biztosítsa. Legkiválóbb és legalkalmasabb fém ezen czélra a lágyvas és a bronz, helyesebben a tiszta vörösréz és annak ötvözete. Csiszoló-, illetve köszörülőanyag gyanánt minden eddig használatos anyag jól beválik, de különösen a smirgel, karborundum, diamantin és hasonlóan kemény anyagok. Köszörülés, illetve csiszolás alkalmával a köszörülőanyagnak a fémbe ágyazott szemcséi nem hullanak ki, sőt a szemcsék kopásából eredő finom por a munkálandó tárgy és korong érintkezési helyén a korongnak puha fémrészeibe nyomódik, miáltal a munkaföltilet tetemesen megnövekszik, úgy hogy a korongnak rövid ideig való használata után az egész munkafölület telítve van az eredetileg belevitt és a kopás folytán benyomódó köszörülőanyag porával. Magától értetődik, hogy a fönt leírt anyagból nem csupán korongokat, hanem egyéb csiszoló vagy köszörülő testeket pl. fenőköveket, reszelőket, stb. készíthetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köszörülő és csiszoló test. korong, stb. jellemezve az által, hogy valamely igen kemény anyag (smirgel, karborundum, diamantin stb.) porának, szemcséinek és valamely lehetőleg puha és szívós fém porának keverékéből áll, hol az alkalmazott fém a köszörülő-, illetve csiszolóanyag összetartására szolgál.