33659. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő- ill. csiszolótest (korong) és eljárás annak előállítására

— -2 fémpornak nem kovácsolással, hanem nyo­mással való összehegesztése. Ezek után a találmány tárgyát képező korongok előállítására térhetünk át. Valamely hydraulikus sajtó (1) nyomó­lapjára (1. ábra) a kovácsolt aczélból készült köralakú (2) tuskó van erősítve, mely a szintén kovácsolt aczélból készült (4) gyűrű alsó részének befogadására horonnyal van ellátva. A (4) gyűrűbe a (6) nyomórúddal ellátott (5) sajtókölyű pontosan beillik, a (6) rúd pedig csavarmenetek révén kapcsolódik az (5) sajtolófejbe és azon áthaladva, a (7) tövisben folytatódik, mely arra szolgál, hogy a sajtolandó korongba a hajtótengely szá­mára szolgáló lyukat képezze ki. A (4) gyűrűnek beltere a fém és csiszoló­anyag keverékének felvételére szolgál. A saj­tolás befejezése után a (2, 4 és 5) részek szétszedhetők és a kész korongot a (4) gyűrűből kinyomhatjuk. A sajtolópofák kímélése czéljából az elő­állítandó korong alakjának megfelelő (9 és 10) betétek alkalmazhatók, úgy hogy egyet­len sajtolóformával különféle keresztmetszetű sablon-korongok állíthatók elő. (1. és 2. ábra.) A (7) tövis nem szükségképen képezi foly­tatását a (68) rúdnak, hanem különféle át­mérőjű tövisek alkalmazása czéljából, mint külön darab csavarható az (5), illetve (2) sajtolókölyűbe. Hogy a rendkívül nagy nyomásra beren­dezett sajtókat mellőzzük, czélszerű a 2. ábrá­ban vázolt berendezést használni, a hol az anyagot a közönségesnél magasabb hőmér­sékleten sajtoljuk, úgy hogy a temperatura­emelést elektromosság segélyével eszközöl­jük. Az (1, 2 ós 3) részeket a (4) szigetelő réteg választja el egymástól, az (1 és 2) sajtolópofák pedig elektródák gyanánt szol­gálnak. Az áramerősség úgy választandó meg, hogy a sajtolandó anyag a hegesztési hő­foknál magasabbra ne hevíttessék. mert a fémek megolvadása a keverék különnemű részeinek (fém és csiszolóanyag) különválá­sát idézné elő. A sajtolóformának káros fölmelegedése ós az ebből eredő deformációk elkerülése czéljából czélszerű úgy a formát, mint a sajtolópofákat alkalmas módon elrendezett csatornákban keringő hideg vízzel vagy levegővel hűteni. Oly esetben, mikor az összehegesztés a fémpornak oxydációja folytán lehetetlen, úgy járunk el, hogy a melegen való sajtolást valamely redukáló gáz (hydrogén vagy vilá­gítógáz) bevezetése mellett eszközöljük, vagy pedig a sajtolás előtt redukáljuk a keveré­ket, azután levegő kizárása mellett sajtoljuk. A kötőanyag, azaz a fém megválasztása, a különféle czélnak megfelelően változhat, csupán azt tartandó szem előtt, hogy a fém lehetőleg szívós és eléggé puha legyen arra, hogy a csiszolópor szemcséinek össze­tartását biztosítsa. Legkiválóbb és legalkal­masabb fém ezen czélra a lágyvas és a bronz, helyesebben a tiszta vörösréz és annak ötvözete. Csiszoló-, illetve köszörülőanyag gyanánt minden eddig használatos anyag jól beválik, de különösen a smirgel, karborundum, dia­mantin és hasonlóan kemény anyagok. Köszörülés, illetve csiszolás alkalmával a köszörülőanyagnak a fémbe ágyazott szem­cséi nem hullanak ki, sőt a szemcsék kopá­sából eredő finom por a munkálandó tárgy és korong érintkezési helyén a korongnak puha fémrészeibe nyomódik, miáltal a munka­föltilet tetemesen megnövekszik, úgy hogy a korongnak rövid ideig való használata után az egész munkafölület telítve van az eredetileg belevitt és a kopás folytán be­nyomódó köszörülőanyag porával. Magától értetődik, hogy a fönt leírt anyag­ból nem csupán korongokat, hanem egyéb csiszoló vagy köszörülő testeket pl. fenő­köveket, reszelőket, stb. készíthetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köszörülő és csiszoló test. korong, stb. jellemezve az által, hogy valamely igen kemény anyag (smirgel, karborundum, diamantin stb.) porának, szemcséinek és valamely lehetőleg puha és szívós fém porának keverékéből áll, hol az alkal­mazott fém a köszörülő-, illetve csiszoló­anyag összetartására szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents