33659. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő- ill. csiszolótest (korong) és eljárás annak előállítására
.Megjelent 1905. évi augusztus hó 12-én. MAG V SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 33659. szám. XII/f. OSZTÁLY. Köszörülő, illetve csiszoló test (korong) és eljárás előállítására. SINKAY EMIL MŰEGYETEMI HALLGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 16-ika. Jelen találmány tárgyát köszörülő, illetve csiszoló test, korong képezi, mely ugyancsak jelen találmány keretébe tartozó előállítási eljárás folytán oly kiváló műszaki tulajdonságokkal bír, hogy az eddigi használatos smirgel, carborundum és hasonló köszörülő korongokat úgy szilárdság, mint munkabírás tekintetében messze fölülmúlja. Ugyanis az eddigi köszörülő és csiszolókorongok kötőanyaga, eltekintve a könnyen elégő organikus eredetű kötőanyagoktól, általában rideg, törékeny volt, úgy hogy a csiszolóanyag szemcséit összetartotta ugyan, de munkaközben a szemcsékre gyakorolt lökésszerű hatásoknak ridegsége folytán ellenállani nem tudott, minek következménye az lett, hogy az egyes szemcsék kihullottak, kiperegtek s így a korong munkaéle igen rövid idő alatt tönkrement. Magasabb fordulatszám mellett pedig maga a korong is szétszakadt, a mi daczára a legkülönbféle módon és alakban alkalmazott védő burkolatoknak, számtalan munkásbaleseteknek vált okozójává. Mindezen hátrányok kiküszöbölése a jelen találmány tárgy- képező köszörülő korongoknál a csiszoló' >r (smirgel, karborundum, diamantin, stb.) k főanyagának czélszerű megválasztása által Ijesen sikerült, még pedig az által, hogy kötőanyagul nem rideg, organikus vagy ásványos anyagot alkalmazunk, hanem oly fémet, mely nagy szilárdság mellett a csiszolóanyag szemcséinek rugalmas és szívós összetartását biztosítja. A fémes kötőanyagnak alkalmazása különleges eljárást igényel, mert közönséges technikai műveletekkel a fémnek és csiszolóanyag szemcséinek homogén és szilárd egyesítése nem sikerül, a mennyiben valamely fémből készült korongba a smirgel, karborundum, vagy hasonló anyag szemcséit, porát belevinni és egyenletesen elosztani lehetetlen s így a találmány értelmében a fémet poralakban alkalmazzuk, melyhez a csiszolóanyagot megfelelő mennyiségben egyenletesen hozzákeverjük és az anyagokat nagy nyomás segélyével egyesítjük a kívánt alakú szilárd testté. Legújabb anyagvizsgálati kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a különféle fémeknek oxydmentes pora rendkívül magas nyomás alkalmazása mellett szilárd és szívós egésszé egyesíthető még közönséges hőmérsékleten is, magasabb temperaturán és a levegő oxydáló hatásának kizárása mellett pedig aránylag kisebb nyomásnál is sikerül a fémpornak homogén, kompakt és szívós egyesítése. Ez utóbbi eljárás tehát nem más, mint a