33648. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár

segélyével, melyek az (E) hornyok hasonló alakú kiöblösödéseibe illenek, úgy vannak behelyezve, hogy e hornyokban a forgási csap hossztengelye irányában eltolódhatnak. A (G2) csúszó tuskók (H) szögekkel bírnak, melyek a forgási csap (Hl) furatain mennek keresztül. A rögzítő és a kikapcsoló pofákat a rajzon ábrázolt nyugalmi helyzetükben (FI) illetőleg (Gl) rugók tartják. Az (F) rögzítőpofák ezen normális helyzetükben végükkel a forgási csap karimájának (E) hornyaiba nyúlnak, melyekben a rögzítő pofák alatt egyszersmind a (G) kikapcsoló pofák is helyet foglalnak. A 8. és 9. ábrákon látható (J) kulcs, mely a czélszerűen különböző hosszúságú (H) szögeknek megfelelően elrendezett és szintén különböző hosszúságú (K) szögekkel bír, ezen szögeivel betolható a forgási csap (Hl) furataiba. Ha a (K) szögeket betoljuk ezen furatokba, a (G) kikapcsoló pofák az (F) rögzítő pofákat kitolják a forgási csap karimájának (E) hornyaiból, mikor is ezen kikapcsoló pofák teljesen kitöltik a karima hornyainak fölső részét. Ha tehát a (J) kulcsot annyira, amennyire csak lehet, betoljuk a forgási csap furataiba, ennek karimája végén, nem mutat többé hornyokat, hanem sima fölületet nyújt a rögzítő pofáknak, úgyhogy a forgási csap most akadálytalanul elforgatható, és pedig mindaddig, míg a kulcs be van tolva a csapba. Megjegyzendő, hogy ha valamelyik kikapcsoló pofa jobban betolatnék, mint amennyi az illető rögzítő pofa kitolására szükséges, ezen kikapcsoló pofa hátul a toknak vele szemközt lévő hornyába nyomul be és így ismét a forgási csap rögzítését eszközli. Idegen kulccsal, vagy a leírt kulcsnak elforgatott helyzetben a forgási csapba való betolásával tehát a zár föl nem nyitható. A 6. és 7. ábrákon látható kiviteli alaknál a (G) kikapcsoló pofák rögzítő pofák gyanánt is szolgálnak annyiban, hogy a mellső végük az (A) födőlap hátulsó oldalán alkalmazott megfelelő (L) kivágásokba . nyúlik, mely kivágások a (D) hornyok folytatását képezik. Ezen kiviteli alaknál tehát a zár fölnyitására minden egyes kikapcsoló pofát legalább is annyira be kell tolni, hogy annak vége az (L) kivágásból kiszabaduljon, mert csak ekkor lesz a forgási csap a rögzítő pofák megfelelő kitolásával elforgatható. Egyebekben ezen kiviteli alak teljesen megegyezik a föntebb leírttal. Ha az ismertetett elzárási módot pl. pénzszekrény vagy más tartány ajtóinak elzárására kívánjuk alkalmazni, akkor pl. több, egymástól függő ilyen zárat engedünk hatni az ajtó elzáró mechanizmusára. A 10. ábra pl. egy olyan berendezést ábrázol vázlatosan, melynél három ilyen zár forgási csapja három (M N és P) tengely meghosszabbítását képezi. Az (M) tengelyre egy (Ml) kar van ékelve, mely arra szolgál, hogy az (R) záró reteszt, mely a rajzon elzárt helyzetében van föltüntetve, ide-oda tolja. Az (M) tengelyre továbbá egy (M2) quadrans van ékelve, kerületén egy sugárirányú bevágással bír. E bevágás egy (S) csúszó sín egyik végének befogadására szolgál, mely az (N) tengely (NI) karja segélyével tolható ide-oda. A (P) tengely végre egy (T) kilincskereket hord, mely kerületén szintén egy sugárirányú bevágással bír, az (S) csúszó sín másik, fogazással bíró végének befogadására. A (TI) kilincs a (T) kilincskeréknek csak egyik irányban való forgatását engedi meg. Az egész záró szerkezet működtetésére természetesen három kulcsra van szükség a három zár három forgási csapjának kikapcsolására. Világos, hogy az (R) záró retesz csak akkor tolható kikapcsolt helyzetébe, ha mindenekelőtt a (P) tengely zárának fölnyitásával és forgási csapjának elforgatásával a (T) kilincskerék bevágását az (S) csúszó sín alsó, fogazott végével egy vonalba hozzuk, mikor is az (N) és utána az (M) tengely zárának fölnyitásával, illetőleg e tengelyek elforgatásával az (R) záró retesz eltolása eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági zár, jellemezve egy köralakú (Cl) karimával ellátott hengeres (C) forgási csap által, mely sugárirányú (E) hornyokkal bír és hasonló sugárirányú