33635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép ágytoll, pehely, lószőr és hasonlók vegyi praeparatumok segélyével való tisztítására

- 2 a talukat, a szétfoszlástól pedig a terpentin óvja meg azokat. A molyok tökéletes elpusztítását mindkét anyag egymagában is, de együttvéve még jobban eredményezi. A terpentinadagot a mosás alatt többször kell megújítani. Ha a táluk alaposan át vannak mosva, a mi kisebb adagoknál kézzel, nagyobb mennyiségeknél kettős dobbal bíró mosógéppel történik, akkor a szárítás következik a 2. lapon föltüntetett hengeres sajtó segítségéve], mely alább van leírva. A kinyomás (kifacsarás) által összecsomósodott talukat most ismét az előbb említett gépben erős melegben megszárítjuk és meglazítjuk. Rossz szagú táluknál elsőrendű száraz fenyőfamag (boróka) gőzét használjuk, mely a rossz szagot egészen eltünteti. A leírt eljárással a táluk alapos kitisztítását és fertőtlenítését érjük el; a táluk szétfoszlását majdnem teljesen elkerüljük, úgy hogy ezen tisztítási eljárás, ellentétben az eddigi eljárásokkal, a munkás egészségére nem ártalmas. Ha a táluk szétfoszlását teljesen meg akarjuk gátolni, akkor azokat csakis terpentinben mossuk, majd körülbelül 15 perczig gőzölögtetjük s azután az eljárást a fönt leírt módon folytatjuk. Jobb vagy kevésbbé jó minőségű dísztollakat kézzel benzinben mosunk, azután pedig szitán a szabad levegőn vagy egy 20°-os térben szárítunk. Ha azonban a tollakat festeni is akarjuk, akkor a benzinhez a megfelelő festéket keverjük. Ily módon a dísztollakat gyorsan jól és olcsón tisztíthatjuk, festhetjük és száríthatjuk. Különös előnnyel bír a táluk és lószőr tisztításánál a molyoknak jelen találmány szerint történő teljes elpusztítása. Mellékelt rajzon az 1. ábra a mosógép hosszmetszete a 2. ábra A—B vonala szerint, a 2. ábra a gép elölnézete részben az 1. ábra C—D vonala szerint metszve; a 3. ábra a gép alaprajzát mutatja. A gép áll az (a) kazánból, a melyben a (b) tengely van; ezen tengelyen a (c) lapátok csavarvonalban vannak alkalmazva, ii,gy hogy a tisztítandó anyagot folytonos mozgásban tartják. A kazánköpenyben a (d) nyílás van, mely az (e) födővel elzárható és a táluk befogadására szolgál. Körülbelül a köpeny közepén továbbá még egy (f) nyílás van, mely a kazán tisztításához szükséges. A kazán fölött van a (g) gőzkúp. A meleg levegőáramlattal esetleg tovaragadott talukat az (i) elvezetőcsőben lévő (h) szita tartja vissza. Az (i) elvezetőcső a külső levegőtől elzárható (pl. úgy, hogy azt a szobába vezetjük), mivel a táluk nedvességfölszívó képessége igen nagy. A kazán homlokfalán egy átlátszó anyagból álló (k) lemez van alkalmazva, a melyen át a tisztítási eljárást meg lehet figyelni. Ezen lemez alatt van a kazán kiürítésére szolgáló (1) nyílás, mely az (m) födővel van elzárva. A kiürítésre szolgáló nyílás fölött van az (n) csapóajtó, melyen át, ha a nyílás esetleg eldugul, azt kezünkkel szabaddá tehetjük. A kazán alját az (o) szita képezi, melyen át a por és egyéb ártalmas apró keverékek egy, a szita alatt elhelyezett kihúzható (p) gyűjtőedénybe esnek. A táluk között lévő nagyobb tárgyak forgatás közben a kazán egyik oldalán alkalmazott (q) csatornába hullanak, honnan azután az (f) nyíláson át eltávolíthatók. A (b) tengelyt az (r) lendítőkerékkel vagy hajtószíjjal hajthatjuk. A (p) gyűjtőedény alatt az egyik oldalon az (s) tűzhely, e fölött pedig a (t) vízüst van, melyben a víz fölforralható. A keletkezett gőz az (u) csöveken át az (a) kazánba kerül, a hol a tisztításra használtatik föl. Az esetleg túlnagy mennyiségben keletkező gőz a (v) kipuffogó csövön át a szabadba vezettetik. A víz bevezetése az (u) csővezetéken oldalt alkalmazott tölcséralakú (w) beöntőnyíláson történik. A tűzhelyen keletkező füst az (a) kazán alatt az (x) csőkígyók által a kazán alá, onnan pedig a kéménybe vezettetik. Az egész gép a meleg jobb megtarthatása és eloszthatása czéljából az (y) bádogköpennyel van körülvéve, a melyen a tisztítás, valamint a tűzhely és hevítőtér használhatása czéljából a (z) ajtók vannak alkalmazva. A leírt gép természetesen nemcsak régi