33630. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyag és eljárás annak előállítására

— 2 — oly hydraulikus kötőanyagot, mint magnéziumoxyd, alkalmazhassunk, mely rendes körülmények mellett aránylag kisebb kötőképességgel bír. Habár mindennemű hygroskopikus anyagoknak a szigetelőanyagból való kiküszöbölése a szigetelőanyag szigetelőképességét előnyösen befolyásolja, mégis oly anyagok előállításánál, melyeknek rendkívüli követelményeknek is meg kell felelniök, arra van szükség, hogy a sajtolás által előállított test lyukacsaiba szigetelőanyagok vezettessenek be. Az impregnálásra növényi és még jobban ásványi olajok képeznek alkalmas folyadékot. Minthogy azonban az olajokkal való impregnálás a szigetelő masszák tűzveszélyességét fokozza, ennélfogva ajánlatos az olajokat timföldszappannal keverni, miáltal a tűzveszélyesség csökken. A kísérletek azonban azt matatták, hogy a tűzveszélyesség gyakorlatilag nem csökkenthető nagy mértékben, minthogy az olajhoz 5—10% timföldszappannál többet rendesen nem adhatunk, a nélkül, hogy az olaj oly mértékben ne sűrűsödnék, hogy a szigetelőtömb lyukacsaiba már csak igen kényszerítve hatol be. Ezzel szemben az impregnálásra szolgáló olajhoz hozzáadott timföldszappan, a megengedett kis mennyiségek mellett is, azon hatással bír, hogy a tömbök víz-absorbeálóképességét, melyet már az olajjal való impregnálás is erősen csökkent, még jobban csökkenti és hogy a massza szigetelőképességét is fokozza. A tömbökben az impregnálásra alkalmazott növényi olajok, különösen légköri behatások folytán, kisebb vagy nagyobb mértékben oxydálódnak, úgy, hogy a kész tömbök bizonyos idő eltelte után az olajok helyett vagy ezeken kívül az olajok oxydácziótermékeit, nevezetesen zsírsavakat tartalmaznak. Az impregnáláshoz használt azon folyadékok helyett, melyeknek szigetelők gyanánt a szigetelőtömbök lyukacsaiban kell maradnia, mint pl. az olajok vagy hasonlók használatánál, szigetelőanyagok oly oldatát is, pl. kénoldatok, alkalmazhatjuk, melyek az oldószer elpárologtatásánál a szigetelőtömbök lyukacsaiban szigetelő anyagokat hagynak hátra. Az impregnálás megkönnyítésére ajánlatos könnyen folyó oldatokat, pl a kénnek kénszénegben való oldatát használui. Ha a szigetelőtömbök szigetelőanyagok oldataival impregnálandók, akkor a szigete'őanyagok sajtolására szolgáló nyerskeverékhez oly szigetelőanyagokat keverhetünk, melyek a szigetelőfolyadékban oldhatók. Ezen esetben a tömbök utólagos impregnálása a szigetelőanyagok finomabb szétosztását létesíti. Ajánlatos pl. a nyers keverékhez ként keverni, ha a készre sajtolt szigetelőtömböt kénoldattal akarjuk impregnálni ; azonban ezen esetben a kénoldatnak lehető töménynek kell lennie. Ha meghatározott színű szigetelőtömböket akarunk előállítani, akkor a tömbök sajtolására szolgáló nyerskeverékhez festőanyagokat keverhetünk vagy az impregnáló folyadékban alkalmas festőanyagokat oldhatunk föl. A szigetelőtömbök előállításánál például a következőképen járhatunk el: 5 súlyrész fűrészporból, 5 s. r. porlasztott csillámból és 13 s. r. magnéziumoxydból száraz keveréket állítunk elő. Ezen nyerskeveréket az alkatrészek benső összekeverése után vízzel megnedvesítjük, úgy, hogy tésztaszerű masszát kapunk. A vízpótlék meghatározott határok között tetszés szerint választható ; jó eredményeket kaptunk, ha 100 kg. masszához 70 liter vizet vettünk. A tésztaszerű nyersmasszát körülbelül cm2

kénti 400 kg.-nyi nyomás mellett tömbökké és lemezekké sajtoljuk. E mellett a nyomást addig hagyjuk a masszára behatni, míg utóbbi megkeményedett. A nyomásnak 12— 16 órán át való behatása után igen kielégítő szilárdságot kaptunk. A sajtolás után a tömböket és lemezeket megszárítjuk és ezután 150—170° C. hőmérséklet mellett oly ásványi olajjal impregnáljuk, melyben 5 —10% timföldszappan van föloldva. Az impregnálásti azonban el is hagyhatjuk, ha 10 mm. vastag lemezeknek 5000—10,000 volt szigetelőképességgel kell bírniok. Föloldott timföldszappant tartalmazó olajjal való impregnálás által 10 mm. vas-