33619. lajstromszámú szabadalom • Újítás léptékes fejes vonalzókon
Megjeleni liM)5. évi julius lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIH HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 83619. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Újítás léptékes fejes vonalzókon. SZEIDELHOFFER JÁNOS SEGÉDTISZT ÉS HIRSCH ALBERT KÖNYVELŐ DÉVÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 augusztus hó 19-ike. Az általunk föltalált léptékes fejesvonalzó áll egy fejesvonalzóból es a vonalzó fejére alkalmazott előre és hátra tolható érczléptékből, mely 6—8 cm. hosszú derékszögben álló könyöknyúlvánnyal bír. (B) a lépték czentiméterekre és ennek hányadára van beosztva. Ezen lépték beállítására egy szárnyas csavar és a vonalzó fejére rajzolt nyíl szolgál. Előnyös használata a mértani szabadkézi rajznál az egyenlő távolságban fekvő egyenközűek, valamint az egybevágó négyzetek, illetve hálózatnak, körző nélkül való gyors megrajzolására; egyszóval a négyzetrendszer méretszerinti gyors beosztására. Nemkülönben a hasonalakok megrajzolásához szükséges hálózat elkészítésére, illetve nagyobb alakok kisebbítésére és viszont. A vonalzó kezelése a következő : Például adott síkot behálózni, és pedig 2 cm. oldalú négyzetekkel. Ezt gyorsan, minden mérést, illetőleg beosztást megelőzőleg úgy tesszük meg, hogy a vonalzó fején alkalmazott léptéket a nyíljegytől (lásd I. ábra 0) 2 cm. távolságra beállítjuk és a csavarral állandóan leszorítjuk; az így beállított vonalzóval a rögzött papiron, illetve adott síkon egy tetszés szerinti egyenest húzunk. Most ezen egyenesre ráfektetjük a lépték könyöknyúlványának belső szélét, mi által a könyökszél és vonalzó közölt egy 2 cm. távolságú tért nyertünk s így a vonalzón végighúzzuk az egyenes vonalat; most a vonalzót lejebb csúsztatjuk, úgy, hogy a lépték könyökének belső széle kerüljön ezen megrajzolt vonalra, ezzel újból 2 cm. távolságot nyertünk, ekkor újból megrajzoljuk a vonalat s így tovább, míg a síkot egyenlő távolságú egyenközű vonalakkal megrajzoltuk. Most a vonalzót az adott síkon megrajzolt vonalakra derékszögben állítjuk és szintén tetszés szerinti egyenesből kiindulva előbbeni módon meghúzzuk a metsző egyeneseket, így az adott sík gyorsan bekoczkáztatott, a nélkül, hogy az előbb körzővel beosztatott volna. Méret szerinti sík szintén minden beosztás nélkül bekoczkázható adott méretű négyzetekkel. Például egy 80 és 40 cm. méretű síkot 2 cm. négyzetekkel kell berajzolni; ezt úgy tesszük, hogy a vonalzón alkalmazott mérczével a 80 és 40 cm. hossz és szélességi méreteket kijelöljük, illetve egyenes vonalakkal megrajzoljuk s most a léptéket 2 cm. távolságra beállítjuk és így azon módon, mint az előbbi magyarázatunkban helyezve a vonalzót, a
