33612. lajstromszámú szabadalom • Mótorjármű
- 2 — dítőkereket kétrészű (2) köpeny veszi körül, melynek (3) agyaiban a lendítőkerék (4) tengelye lazán forgatható. A lendítőkerék köpenye az (5) koszorúra van fölcsavarva, mely kerékküllők általa futókeréknek a (6) légabroncsot vagy hasonlót tartó talpával van összekötve, vagy pedig magát a keréktalpat képezheti. A futókerék a lendítőkerék köpenyének (3) agyai segélyével golyós csapágyakban forgatható, mely golyók a (7) csapágytokok oldalfalain fészkelnek; a (7) csapágytokok a mótorjármű vázán vannak megerősítve. A csapágytokokon a futókerék két oldalán (8) mótorhengerek vannak megerősítve, melyek dugattyúi (9) hajtórudak és a lendítőkerék (4) tengelyének végeire fölékelt (10) forgattyúk által a lendítőkereket forgásba hozzák. A hajtás tetszés szerinti egy vagy többhengerű motorokkal történhetik, melyek szintén közvetlenül a lendítőkerék tengelyére hatnak. A lendítőkerék (4) tengelyének mindkét végén ülő (11) fogaskerekek (12) fogaskerekekbe (3—5. ábrák) kapaszkodnak;utóbbiak a mozgást (13) fogaskerék által különböző átmérőjű (14) és (15) fogaskerekekre viszik át, miáltal az utóbbiak tengelyein ülő (16 16 és 17 17) súrlódó hajtások különböző sebességekkel forgattatnak. Mindegyik hajtás (14) és (15) fogaskereke kétrészű (18) tokban van ágyazva, mely tokok a (7) csapágytokok belső oldalán kiálló, a (13) fogaskerekeket befogadó központos (19) gyűrűkön (2. és 5. ábra) lengethetően vannak ágyazva. Mindegyik (18) tok (20) rudazat által tetszés szerinti módon egy a mótorjárművön elrendezett rögzíthető (21) állítóemeltyűvel (6. ábra) van összekötve, miáltal a (18) tokok kilendíthetők és a (16) vagy (17) súrlódó hajtáspárok fölváltva be- és kikapcsolhatók, illetve az (5) koszorú belső fölületével érintkezésbe, vagy érintkezésen kívül hozhatók. A (16) és (17) súrlódó hajtásnak a 2. ábrában föltüntetett helyzeténél a súrlódó hajtások nem érintkeznek a futókerék (5) koszorújával és így a lendítőkerék forgatása által a futókerék nem mozgattatik, ellenben a mozgás nagyobb vagy kisebb sebességgel azonnal átvitetik, mihelyt a (16) vagy (17) súrlódó hajtáspár kilendítés által az (5) koszorúval érintkezésbe kerül (4. ábra). A motorok megindítása, illetve a lendítő kerék forgásba hozatala szokásos módon, úgy, mint az automobiloknál a (22) forgattyú (1., 2. és 3. ábra) által történhetik, mely az egyik (12) fogaskerék tengelyére földugható. Az (5) koszorú külső fölülete szalag-, vagy más ismert szerkezetű fék fölvételére szolgál, miáltal lehetővé tesszük, hogy a súrlódó hajtás kikapcsolása után a futókereket, daczára a motorok és a lendítőkerék továbbmozgásának, azonnal megállíthassuk. A stabilitás és a haladási biztonság növelésére, a fönt leírt berendezésekkel ellátott kétkerekű mótorjárműveknél (23) állványzatszerkezetet (7—9. ábrák) alkalmazunk, mely czélszerűen a futókerék tengelyközepében lengethető és (24) futógörgőket tart, melyek a hajtott futókerék két I oldalán helyezkednek el. Az állványzatszerkezet emelhető és sülyeszthető és e czélra ívalakú (25) rúddal bír (9. ábra), mely a mótorjármű hátsó (26) keretcsövében van vezetve és a (27) vonórúgó hatása alatt áll. A (25) rúd (29) vagy (30) kivágásába kapaszkodó, kiakasztható (28) rögzítőfog által az állványzatszerkezetet lesülyesztett vagy fölemelt helyzetben fogva tarthatjuk. Ha a (28) fogat az állványzatszerkezet nyugalmi helyzetében (7. ábra) tetszés szerinti kiakasztó berendezés által kihúzzuk, akkor az állványzatszerkezetet nyomás által annyira lesülyeszthetjük, hogy a futógörgők a földet érintik (9. ábra), mi mellett a (27) rúgót megfeszítjük. A szerkezetet ezen helyzetben a (29) kivágásba ' becsattanó fog rögzíti. A (28) fog kiakasztása után az állványzatszerkezet a (27) rúgó ereje folytán nyugalmi helyzetébe tér vissza. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy a kerékpározó a mótorjárművet az állványzatszerkezet lesülyesztett helyzete mellett
