33604. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lángzó fűtésre és világításra
Megjelent 19Q5. évi július hó 31 -én. MAGY. -ft^ KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 8B604. szám. II/h. OSZTÁLYElgázosító lángzó fűtésre és világításra. EHBICH & GBAETZ CZÉG BEBLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 február hó 25-ike. Találmányunk tárgya fűtésre és világításra szolgáló elgázosító lángzó és czélja az, hogy a lángzót száraz gőzzel táplálhassuk. Száraz gőz előállítása czéljából az elgázosítóba bejutott folyadékot lehetőleg gyorsan kell elgázosítani, vagyis a folyadékkal lehetőleg rövid idő alatt tetemes hőmennyiséget kell közölni, mit a találmány szerint akként érünk el, hogy a folyadékot lehetőleg vékony rétegben hozzuk az elgázosító falainak belső fölületével érintkezésbe. Magát az elgázosítót egy csőalakú test képezi, mely a lángzó égésterményei útjában vagy annak lángövében fekszik és melyben egy a következőkben «kiszorító»-nak nevezett test van elrendezve. Új találmányunkra mindenekelőtt az jellemző, hogy ez a kiszorító a lángzó fölött elrendezett elgázosító cső legmelegebb szakaszán fekszik, ami azt idézi elő, hogy a tüzelőanyagot képező folyadék, illetőleg az ebből már fejlődött gőz az elgázosítónak nagy mértékben fölhevült falrészeivel érintkezik. Ismeretes már eddig is úgynevezett fékek alkalmazása az elgázosítóban, de eddig nem ismerték föl azt, hogy ezt a térfogat csökkentésére szolgáló tagot az elgázosító legmelegebb részén kell alkalmazni, ha azt akarjuk, hogy már az elgázosítóban gyorsan száraz gőz képződjék. A találmányunk foganatosításánál használt kiszorító egész hosszán át nem eresztő anyagból készült hengeres test, mely az elgázosítóban egy keskeny, gyűrű keresztmetszetű teret hagy szabadon. Áteresztő anyagból készült fékek alkalmazása meg nem engedhető, mert az áteresztő anyag egész keresztmetszetén átszivárgó folyadékot egyenletesen fölhevíteni nem lehet, úgy hogy ily esetben csak kevés és nem is egyenletes összetételű gőzt kapunk. Ha ellenben át nem eresztő anyagból készült hengert használunk, a tüzelőanyag ezt a kiszorítót finom palást alakjában fogja körülvenni, mely az elgázosító falával, tehát annak legmelegebb részével igen benső érintkezésben van. Minthogy ez a palást rendkívül vékony, a tüzelőanyag teljesen egyenletesen fog fölmelegedni. Ebből a kiszorító által megszűkített térből a már aránylag száraz gőz egy tágasabb térbe jut, hol a képződött gőzök öszszegyiilnek, hogy megszáríttassanak. Ez a tér czélszerűen magában az elgázosítóban van és arra szolgál, hogy nagyobb térfogata következtében a gőzöknek a kiszo-