33602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés körkemenczék és hasonlókban fejlesztett hő gazdaságos kihasználására

Megjelent 1905. évi julius lió 31-én. MAGY. SZABADALMI VATAL SZABADALMI LEÍR A S B3602. szám. XVII/o. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés körkemenczék és hasonlókban fejlesztett hő gazdaságos kihasználására. BICSKEY JÁNOS ÉGETŐMESTER BEREGSZÁSZON. A szabadalom bejelentésének napja 1905 február hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát egy oly eljárás és berendezés képezi körkemenczék és hasonlókban fejlesztett hő gazdaságos kihasználására. a melynek főelőnye az, hogy a tüzelés alkalmával fejlődött meleget használjuk föl például gőzfejlesztésre, tehát külön tüzelőanyag fogyasztást az ily berendezés nem igényel. A találmány tárgyának egy foganatosítási alakját szállítható gőzfejlesztő kazánokkal a mellékelt rajz tünteti föl, a melyen az 1. ábra a körkemencze keresztmetszete a rajta alkalmazott kazánnal; a 2. ábra a körkemencze hosszmetszete; a 3. ábra a körkemencze alaprajza és a 4. ábra a kazán nagyobb léptékben. A találmány egy foganatosítási alakja lényegében a következő: A körkemencze tetején egymástól tetszőleges távolságokban az aprócsöves (1—1) kazánok befogadására szolgáló (3—3) mélyedéseket alkalmazunk a (4—4) adagoló aknák fölött, a melyen át kiáramló hő szolgál a kazánoknak fűtésére. A kazánok (2—2) tűzcsöveibe a kazánok egyik oldalán levő (5 -5) adagoló aknákból vezetjük az égési gázokat (1. a 2. és 3. ábrákat). E czélból az (5) tüzelő aknákat a kazánok (2—2) tűzcsöveivel (18—18) csatornák által össze, a mely összekötő csatornák (15—16) tolókák közvetítésével szükség szerint nyithatók vagy elzárhatók, esetleg e tolókákkal a fűtés mértékét is szabályozhatjuk. A (2) tűzcsövek túlsó végén kiáramló égési gázokat vagy a szabadba, vagy a (16) cső közvetítésével a (17) aknán át a körkemencze füstcsatornájába vezetjük. A fejlődő gőzt a (12) gőzgyüjtőből (13) csövön át vezetjük a (14) főgőzcsőbe és onnét rendeltetési helyére. A körkemencze minden egyes (3) mélyedésébe helyezhetünk egy-egy befalazott kazánt, azonban úgy is járhatunk el, hogy csak a körkemencze tűzben levő részének megfelelő számú, pl. három kazánt alkalmazunk és a tűz tovább vezetése alkalmával a kazánokat is az alább leírandó berendezés útján tovább szállítjuk. E czélból a körkemencze tetejének hosszában (6 6) síneket helyezünk el, s minden kazán egy kocsiállványra van szerelve (1. 4. ábrát), mely a (7—7) futókerekekből, a kengyel alakú (8—8) gerendákból, a kazán két oldalához erősített belső csavarmenetes fejjel ellátott (9—9) tartókból, a (8—8) gerendákba elforgathatóan ágyazott és a (9) tartókon