33601. lajstromszámú szabadalom • Hordóajtózár

A hordó (a) fenekébe illesztendő (b) ajtó i (1. ábra) az általánosan ismert alakkal bír. Az ajtó rögzítésére és meghúzására szük­séges (c) csavar oly módon van kiképezve, hogy az ajtó külső oldalába könnyen be­illeszthető, anélkül, hogy valamely része az ajtó belső oldalából kíállana. Ennek kö­vetkeztében a csavarorsónak a megerősí­tésre alkalmas szerkezetet kell alsó végén hordania, mely egy csavarszerű vagy ha­sonlóan alakított toldatból állhat, mely köz­vetve vagy közvetlenül helyezhető az aj­tóba. A rajzokon mindkét foganatosítás föl van tüntetve. Az 1-4. ábrán föltüntetett szerkezetnél a (c) csavar az ajtóval szilárdan összekö­tött (d) vasrészbe van hetyezve. Ezen vas­résznek, mint a rajz is mutatja, csavarhoz hasonló kerek alak adható, mely míg egy­felől a beillesztést megkönnyíti, másfelől a szilárdságot esetleges törések ellen fokozza. A rajzon föltüntetett kiviteli példánál a (d) vasrész kúpos alakkal bír s (e) csavarme­neteinél fogva a (b) ajtóba van csava­rolva. Ezen megerősítés a legtöbb esetben elegendő, azonban biztosabb a (d) vasrészt még egy (f) lemez vagy karima segélyé­vel szilárdabbá tenni, mely az ajtóba eresz­tendő s abban (g) csavarok segélyével rög­zítendő. Az (f) karima szilárd beillesztése még azon előnnyel is jár. hogy a (c) csa­vart esetleg találó ütések az (e) csavar­menetekre, illetve magára a (d) vasrészre nem gyakorolnak káros hatást. A (c) csa­var most már a hordó lezárása czéljából. az ajtónak a hordófenékbe való helyezése előtt az ajtóba illesztetik. Ez bármely tet­szőleges módon történhet, és pedig úgy, hogy az összeköttetés bármikor ismét meg­szüntethető legyen. Erre bármely ismeretes hasonló czélból létesített berendezés alkal­mas. így pl. a (c) csavar négyszögletes fej­jel látható el, a (d) vasrészben pedig meg­felelő iireg képezhető ki. úgy hogy a csa­var rövid elforgatás után szilárdan ül. Hasonló módon szuronyzár is alkalmazható volna. Az alább leírandó kiviteli alaknál oly kapcsolat van létesítve, mely az emlí­tett czélnak teljesen megfelel. i I A (c) csavar alsó (h) része ugyanis kú­posán van kiképezve s csavarmenetekkel van ellátva, melyekkel a (d) vasrészben kiképezett anyacsavarmenetek kapcsolódnak. A (d) vasrész ily módon hüvelyt vagy per­selyt képez, mely alul nyitott (1. ábra), vagy pedig zárt lehet (4. ábra). Ez utóbbi alakot úgy állíthatjuk elő, hogy a (d) per­selyt nem fúrjuk teljesen át, vagy pedig, mint a rajz mutatja, a nyitott alakban elő­állított perselybe (m) dugót vagy effélét illesztünk. Ha az ajtó a kellő heij'zetbe vau hozva, a (c) csavar fölső részére egy (i) ajtóreteszt helyezünk s a szükséges meghúzást a (c) orsóra csavarolt (k) csavaranya segélyével idézzük elő. Hogy a (c) csavar könnyen becsavarolható legyen a (d) perselybe, a (c) csavar (I) fejét négyszögletesre képez­zük ki, vagy hasonló szerkezettel látjuk el. A 6. és 7. ábrán másik foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a csavarorsó az ajtóba eresztendő részekkel egy darab­ból készül. Az (n) csavarorsóval ugyanis egy (o) lemez vagy tárcsa áll szilárd össze­köttetésbe, mely alsó oldalán (p) toldattal van ellátva. Ez utóbbi az ajtóba csavaro­landó s ennek következtében megfelelő csavarmenetekkel bír. Az (o) tárcsa szintén néhány (q) csavarmenettel látható el, hogy kitörés ellen nagyobb szilárdsággal bírjon. Végül az esetleg beillesztendő csavarok számára (r) tyukak alkalmazhatók. Az ismertetett berendezés a következő előnyöket nyújtja: 1. Az ajtó belső oldala vasrészektől tel­jesen mentes, tehát semmiféle tisztátalan­ság sem rakódhat le s penészgombák és baktériumok nem tenyészhetnek. 2. Minden tömítetlenség ki van zárva, mivel az ajtócsavart befogadó fúrat nem halad át az ajtón, melynek belső oldala tehát sértetlen marad. 3. Az ajtót a csavar eltörése és helyet­tesítése alkslmával nem kell kivenni; mi­vel a letört csavar könnyen kivehető s új­jal pótoható. 4. A csavar az ajtó behúzásakor a re-1 teszre vagy magára a csavarra alkalmazott

Next

/
Thumbnails
Contents