33597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép csavaranyák előállítására
33597. szám. XVI/cl. OSZTÁLY. Eljárás és gép csavaranyák előállítására. SCHULTZ TIVADAR MÉRNÖK ÉS GÉPGYÁROS WIliNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 1-je Megjelent 1905. évi jnlius lió 31 -én. MAGY.JWKIR SZABADALMI W§M i 11 VATAL. SZABADALMI LEI RAS Ezen eljárás czélja csavaranyáknak hul- | ladék nélkül való előállítása a megfelelő anyagból előzetesen levágott kellő térfogatú hevített darabokból. Az eddig alkalmazott eljárásokkal szemben jelen eljárásra jellemző az, hogy a fölhevített anyag egyes darabjai vezettetnek a gépbe, mely azokat két külön munkafolyamatban, de ugyanazon hőben és ugyanazon matricában kész anyákká alakítja át. Az eddigi eljárásokkal szemben az előnyök abban állanak, hogy a szerszám és ennek hajtása rendkívül egyszerű, átnézetes és hozzáférhető, továbbá tartós, pontos és munkaképes. A készülék, mellyel az eljárás előnyösen foganatosítható, a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján két különböző helyzetben van föltüntetve és két (S és S') szánból áll, melyek forgattyúhajtás útján egyidejűleg egymás felé vezettetnek (1. ábra), illetőleg egymástól eltávolíttatnak (2. ábra). Ezen (S és S') szánok mindegyike három beállítható kölyűvel van ellátva, úgy hogy az egyik kölyűje mindig a másik szánnak pontosan szembenfekvő kölyűjével párosan együtt működik. Mindkét szánon a középső (V V') kölyük tömör alakítókölyük kiszorítótoldattal, a középső kölyűtől jobbra és balra | egyenlő távolságban fekvő kölyűk pedig az (S') szánon egész egyformán csőszerűen kivájt (R R') alakítókölyük, az (8) szánon levők pedig egészen egyforma (L és L') lyukasztókölyűk. A két kölyűszán között fekszik egy időközönként és a szánok mozgásirányát keresztező irányban mozgó tartó, mely az (M) kettős matricát foglalja magába és ebbe az előbb említett kölyűpárok közül kettőt be és kilépni enged, mialatt fölváltva a két oldalsó kölyűpár egyike üresen ugyanezt a mozgást végzi. A működési folyamat a következő: A megfelelő anyagból kivágott, kellő térfogattal bíró darabokat fölhevített állapotban a (T) vezetékekbe dobjuk, mire azok egyenként az esetről-esetre a közepén álló matrica elé hullanak. A tömör (V') kölyű az anyagot ebbe betolja, mimellett az az egyidejűleg vele szembe futó tömör (V) alakító kölyű közreműködésével a zárt matricában előlyukasztatik ós formába sajtoltatik. A kölyűk visszamenetelénél a munkadarab a matricában sajtolva marad és a kölyűszánok külső löketváltozásánál, a tartóval együtt, mely tetszőleges módon, pl. egy ívkorong segítségével mozgatható, hirtelenül