33588. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina
általános elrendezésnek három kiviteli alakja látható, míg a 7. ábra oly általános elrendezést tüntet föl, melynél az elégési gázok a hajtóközeg egész energiáját elvezetik. A 4. ábra szerinti berendezésnél egy (a) gőzkazán talál alkalmazást, melyből a gőz egy külső (b) túlhevítőbe vezettetik, mielőtt egy (k) vezetéken keresztül a (c) keverő és hevítő kamrákba jutna. Az 1. és 2. ábra szerint a keverő és hevítő kamra egy hengeralakú (d) köpenyből áll, melynek egyik vége a turbinához vezető szilárd (e) fúvókával van ellátva. A fúvóka keresztmetszete és hossza úgy van megszabva, hogy a gázok a hőmérsék kellő csökkentése czéljából eléggé kiterjeszkedhetnek. A fúvókát czélszerű úgy kiképezni, hogy a gőznyomás a légköri nyomásra súly edjen. A (d) túlhevítő kamra másik végén egy (f) cső vagy kamra van elrendezve, mely előnyösen a (d) kamrával konczentrikus elhelyezéssel bír. Ezen (f) kamrába (4., 5. és 6. ábra) egy (n) kompresszorból a (h) csövön keresztül sűrített levegő, egy másik csövön keresztül pedig folyékony, gáznemű vagy szilárd tüzelő anyag vezettetik finoman elosztott állapotban. A tüzelő anyagot valamely ismert módon maga a levegő vezetheti be. Az (f) kamra előnyösen egyr béléssel van ellátva, vagy pedig egy részén éghetetlen anyaggal van kitöltve, hogy egyszeri gyújtás után a gyújtás önműködően állandóan fönntartassék. Azonban bármely más megfelelő gyújtószerkezet is alkalmazható. A túlhevített gőz a (k) csőből a kamrát körülvevő (1) tér belső végébe jut s onnan a (d) kamra külső végén elrendezett (m) nyílásokon keresztül a (d) kamrába áramlik. Az által, hogy a gőz a (d) kamrát hosszabb úton áramolja körül, a gőz hűtő hatást gyakorol ezen kamrára, melyet az égési gázok igen forróvá tesznek Az (1) térbe túlhevített gőz helyett tápvíz is volna vezethető, mely esetben azonban a thermikai hatásfok kisebb lenne. A gőzt közvetlenül a (d) kamrába is lehetne vezetni, mely esetben az (m) nyílások és az (1) tér elhagyhatók. , A (d) elégető és keverő kamrának a 3. ábrán látható foganatosítása szerint több (e) fúvóka van elrendezve. A gőznek az elégető és keverő kamrán való keresztüláramlása alkalmával a kamra hőmérséke kb. 800° C.-ra emelkedik, míg a sűrített levegő kb. 15 légköri nyomás alatt bocsáttatik be. A gőz és égési gázok keveréke az (e) fúvókán keresztül a mozgékony és szilárd (o) és (r) turbinalapátokra ömlik, melyeknek egy része az 1. és 2. ábrán föl van tüntetve. Az (e) fúvókán való keresztüláramlás alkalmával a gőz hőmérséke körülbelül 300° C.-ra csökken s az energiája sebességgé alakul át. Ha a turbinát kondenzátor nélkül akarjuk működtetni, a turbinából kipuffogó közeget arra használjuk föl, hogy a gőzt túlhevítse, vagy a tápvizet előmelegítse, vagy pedig az égő anyag elégetésére szolgáló sűrített levegőt fölhevítse. A 4. ábrán látható kiviteli alak szerint, melynél az (s) turbina egy (t) dynamógéppel van kapcsolva, a tápvíz egy (u) csövön keresztül fecskendeztetik be a turbina (v) kipuffogó terébe, honnan a (w) csövön keresztül egy (x) tartányba jut, melyből a (z) szivattyú által a (2) csövön keresztül a (3) regenerátorba szállíttatik, mely a turbina kipuffogó terében van elrendezve. A tápvíz a regenerátorból az (5) csövön keresztül a (6) hevítő kígyócsőbe s onnan a (7) csövön keresztül az (a) gőzkamrába jut. Az 5. ábra szerint az első turbinából kipuffogó közeg egy (8) elgőzösítőbe vezettetik, mely egy másik folyadéknak, pl. víznek a légköri nyomás melletti elgőzösítésére szolgál. A kipuffogó közeg nem kondenzálható gázai eközben egy (9) csövön keresztül eltávoznak, míg a fejlődő gőzt a (10) cső egy második (11) turbinába vezeti, mely egy külön tengelyen, vagy pedig az első turbina tengelyén lehet elrendezve. A második turbinából kipuffogó közeg egy (12) fecskendő kondenzátorba jut, mely a szokásos (13) légszivattyúval áll összeköttetésben. A két (14 15) vízhengerrel ellátott szivattyú a (16) csövön keresztül az elgőzösítőt táplálja, a (17) csövön keresztül pedig
