33584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szegecsfejek előállítására

— Megjelent 1!K)5. évi .július hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38584. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás szögecsfejek előállítására. BRIEDE OTTÓ MÉRNÖK BENRATHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 február hó 8-ika. Találmányom szerint nem csak egy rúdvasról levágott darabon lehet szögecsfejet kiképezni, hanem a már egy fejjel ellátott és a szögecslyukakba behelyezett szögecsfejen is elő lehet a zárófejet állítani. Eddig a szögfej készítésére vagy szögecselő sajtókat alkalmaztak, melyek az első vagy második fejet egyetlen rövid ideig tartó nyomással alakították, vagy pedig •— főleg a zárófej előállítására — könnyű és igen gyorsan mozgó kalapácsokat használtak. Ezek az utóbb említett berendezések igen bonyolódottak voltak és nem engedték meg a fej tetszőleges alakítását. Az előbbi sajtók igen nehéz gépeket követeltek meg, minthogy nagy nyomással dolgoznak, főleg pedig az bizonyult hátrányosnak, hogy a szögecsfejeken — minthogy a szögecseket a gyakorlatban pontosan azonos hosszúságra készíteni nem lehet — sajtolási varratok képződtek, melyeket kézimunkával vagy külön gépeken fáradságosan lehetett csak eltávolítani. Uj eljárásom követésével mindezeket a hátrányokat elkerülhetjük, a mennyiben a szögecsfejeket hengerlés útján állítjuk elő. A megmunkálásra két henger szükséges, melyek mindegyikét több részből lehet kiképezni és melyek akként vannak alakítva, hogy alkotójuk a szögecsfej alkotója legyen. A hengerek a szögecs hossztengelye körül keringenek és eme tengely irányában el is tolódnak, a szögecsfejjel kezdetben csak egy pontban érintkeznek és az érintkezés vonalának hossza csak fokozatosan növekedik, a mint a szögecsfej alakítása előre halad. A csatolt rajzon az eljárás egy foganatosítási alakja látható. Az 1. ábrán az (a) szögecs a (b) szögecstartóban van elhelyezve és egy alkalmas tartón két (c) henger van akként ágyazva, hogy ezek a szögecs (d) középvonala körül keringhessenek, miközben megfelelően görbülő fölületük a fej alkotóját határozzák meg. Ebben az 1. ábrán ábrázolt helyzetükben a hengerek csakis a hengeres szögecsrúd fölső karimájára hatnak. A hengerek forgómozgásukon kívül még az (I) nyíl irányában a (d) vonal mentén is eltolódnak, minek következtében az (a) szögecsnek a (d) szögecstartóból kiálló végén a szögecsfejet képezik ki, mint az a 2. ábrán látható, hol a szögecsfej már majdnem kész. Hogy a szögecsfej biztosan kiképezhető legyen, úgy az első, mint a zárófej képezésénél akként szabjuk meg a szögeccsé átalakítandó rúddarab hosszát, hogy bizo-