33574. lajstromszámú szabadalom • Önműködő blokkjelző berendezés elektromos vasutakhoz

_ 4 _ záródási szikra olaj alatt képződjék és így lehetőleg kiesi legyen, 2. a (18) fegyverzet mozgásának csillapítása. A mi már most a relais működési módját illeti, erre a következőket jegyezzük meg : Oly rendszereknél, melyeknél — mint a most leírtnál — az egyik sínszál folytonos, a másik pedig blokkszakaszokra van osztva, és mindkét sín külön-külön szolgál a munkaáram visszavezetésére, a relais működtetésére csak kis, 1 voltnál nem nagyobb feszültséget szabad használni. Ugyanis a két sín között potencziálkülönbséget létesítő jelzőáramot a blokkszakasz egyik végéhez vezetjük, míg a relais a blokkszakasz másik végén van bekapcsolva. A sín ellenállása következtében már most az áram gyöngül, úgy hogy nagyobb áramveszteségek elkerülése czéljából a gerjesztő áram feszültsége csak igen csekély lehet. Ha továbbá a relais mozgó részét arra használjuk, hogy nagyobb energiamennyiséget, pl. 20 wattot szállító áramkört nyisson és zárjon, gondoskodni kell oly berendezésekről, melyek vagy kioltják a relais mozgása által okozott szikrákat, vagy pedig az igen érzékeny relais mozgótagját szabályozzák. Emez igen érzékeny relais szerkezetét és működési módját már fentebb leírtuk. A szikra kioltására szolgáló berendezés a következő: Már említettük, hogy a relais az áramkört kétféle módon kapcsolja földre, az egyik földrekapcsoló vezeték a (3) vezetéktől a következő: (32) vezeték, (33) ellenállás, (21) kontaktuskar, (29) kéneső, (37) vezeték, (38) ellenállás, föld, a másik ugyancsak a (3) vezetéktől a következő: (48) vezeték, (47) kontaktus, (48) korong, (43) kontaktus, a vastag drótból tekercselt (44) cséve, (46) fegyverzet, föld. Tekintettel arra, hogy a (21) kar kúpos és a (23) tartályban levő kénesővel állandóan érintkezik, az ellenállást pedig csak annak megfelelően módosítja, hogy mily mélyen nyúlik a kénesőbe, az első sorban említett földrekapcsoló vezeték tényleg zárva van, de igen nagy ellenállás közbekapcsolása mellett, mikor a (18) fegyverzet a 2. ábrán látható helyzetet foglalja el, míg a (22) kar vége mélyebbre nyúlik a kénesőbe és így evvel nagyobb föltileten érintkezve, kisebb ellenállással zárja az áramkört. Az ellenkező eset áll fenn akkor, mikor a fegyverzet a másik végállásába megy át. Látni való tehát, hogy a relais a különböző áramköröket a (21) és (22) karok mozgásánál tényleg nem szakítja meg, de az áram főrészét egyszer az egyik, másszor a másik elágazás felé tereli. A két elágazás viszonylagos ellenállása tényleg olyan, hogy mikor a (18) fegyverzet a (B) blokkszakasznál ábrázolt állásában van, a relais jobb elágazásán csak igen gyenge áram menjen át, viszont akkor, mikor a (18) fegyverzet az (A) blokkszakasznál ábrázolt helyzetet foglalja el, a relais jobb elágazásán annyi áram folyik át, hogy az a (41) szolenoidot gerjesztheti és így a blokkjelző karját szabadra állíthatja. SzABADALiMI IGÉNYEK. 1. Önműködő blokkjelző berendezés elektromos vasútakhoz, azáltal jellemezve, hogy a vonal több blokkszakaszra van osztva, melyek a vontatási czélokra szolgáló áramnak folytonos utat nyújtanak, a jelzőárammal szemben azonban meg vannak szakítva, az egyes blokkszakaszoknál pedig a vontatási czélokra szolgáló áram által működtetett jelzőállító berendezések vannak alkalmazva, melyek mozgását a sínek között föllépő potencziálkiilönbség által befolyásolt berendezések szabályozzák. 2. Az 1. alatt védett önműködő blokkjelzőberendezés egy foganatosítási alakja, jellemezve egy relais által, mely szikraképződés kizárása mellett szakítja meg és zárja a vontatásra szolgáló áramkörnek a jelzőállítóberendezéshez vezető elágazását. 3. Az 1. és 2. alatt védett blokkjelzőberendezés egy foganatosítási alakja, jellemezve egy jelzőállítóberendezé3 által,