33557. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gőzgép
A tolattyúk szerkezetét az 5. ábra mutatja. A tolattyúk mindegyike egy kissé tojásdad alakú (23) kivágással és egy (24) hasítékkal van ellátva a (6), illetve (61 ) dugattyú és az (5), illetve (51 ) tárcsa átbocsátására és azonkívül két kinyökalakú (25 26) gőzbebocsátó nyílással bír, melyeknek oldalsó torkolatai (lásd az 5. ábra fölső részét) a gőz bevezetésére szolgáló (27 271 ) csövekkel jutnak összeköttetésbe, míg a tolattyúk fölületén levő torkolataik a dugatytyúkamrákba vezetnek. A gőzbebocsátó nyílásoknak két, szintén könyökalakú (34 35) gőzkibocsátó nyílás felel meg, melyeknek torkolatai a tolattyúk alsó fölületén a dugattyúkamrákkal közlekednek, míg a tolatytyúk másik oldalain fekvő torkolataik a (28), illetve (281 ) gőzkibocsátó vezetékkel jutnak összeköttetésbe. Ha a (27) gőzvezeték (29) csapját megnyitjuk. akkor a (271 ) gőzvezeték (291 ) csapját el kell zárni, mely esetben az egymáshoz képest 180°-al eltolt dugattyúk a 4. ábrán látható (I) nyíl irányában forognak. Ha ellenben a gépet ellenkező irányban akarjuk járatni, vagy meg akarjuk fordítani, akkor a (29) csapot zárjuk el és a (291 ) csapot nyitjuk meg, mely esetben a dugatytyúk az előbbivel ellenkező irányban forognak. A kibocsátó gőzvezeték (30), illetve (301 ) csapjai természetesen a gőz bevezetésére szolgáló csapoknak megfelelően nyitandók és zárandók. A gép működési módja könnyen megérthető. Föltéve, hogy a gőzbebocsátó (27) csővezeték csapja és a hozzá tartozó gőzkibocsátó vezeték csapja nyitva van, a (27) vezetéken és (26) tolattyúnyíláson a (4) dugattyúkamrába lépő gőz (2. és 3. ábra) az (a) helyzetben levő dugattyút az (I) nyíl irányában mozgatja előre s a dugattyú az (5) tárcsa segélyével a hajtótengelyt forgásba hozza. Azon pillanatban, midőn a (6) dugattyú a (8) tolattyút eléri, ez utóbbi a (9) bütyüktárcsa által úgy állíttatik el, hogy (23) kivágása a dugattyúkamrát födi s a dugattyú a tolattyún átléphet, mire a tolattyú azonnal visszaállíttatik s újból gőz léphet be, vagyis a dugattyú tovább mozog. Ugyanezen folyamat megy végbe a (41 ) dugattyúkamrában a (6X ) dugattyúval és a (81 ) tolattyúval is, azonban 180°-al későbben. Hogy a gőz az (5), illetve (51 ) tárcsa kerületén a dugattyúkamra expanzió-teréből a szívótérbe át ne mehessen a (8 81 ) tolattyúk mindegyikén, egy megfelelő kivágásban, oldalt egy rúgóhatás alatt álló (32) zárótömb van elrendezve, mely folyton erősen a tárcsa fölületére nyomódik s ezáltal tömítést létesít. A gőznek az (5 51 ) tárcsák és az (1) köpeny falai közé való behatolását a tárcsák kerületéhez közel elrendezett gyűrűalakú s ezélszerűen lágy fémből készült (31) tömítő betétek akadályozzák meg, melyek rézsútos irányban (tetőszerűen) és engedékenyen csatlakoznak a tárcsákhoz s az esetleg behatoló gőz által csak annál erősebben hozzányomatnak ezekhez, vagyis annál jobban tömítenek. A (8 81 ) tolattyúk úgy csiszolandók be, hogy jól tömítsenek s esetleg (33) bélések segélyével tőmítendők. Az (1) köpeny, mint a rajz mutatja, ezélszerűen két-két, a dugattyúkamrákat képező részből van összetéve s egy (36) asbesztgyűrű segélyével van tömítve, mely utóbbi köré egy (37) vaspánt fekszik és csavarok segélyével erősen meghúzatik. Az (5), illetve (51 ) tárcsák (38) kivágásokkal bírnak, melyeknek czélja abban áll, hogy a (6), illetve (61 ) dugattyú súlyát kiegyenlítsék. A csapágyak kenésére a (39) olajtartány szolgál, melyből az olaj a (3) tengely csatornájába vezettetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotácziós gép egy vagy több, köralakú zárt pályában mozgó s a gép hajtótengelyével kapcsolt dugattyúval, jellemezve két, gyűrűalakú dugattyúkamrákban mozgó s egymáshoz képest 180°-kal eltoltan elrendezett dugattyú által, melyek mindegyike egy-egy, a hajtótengelyre ékelt és a dugattyú köpenyében tömítve ágyazott tárcsa kerületén ül és ezen tárcsák forgatása által a hajtótengelyt forgásba hozza.
