33556. lajstromszámú szabadalom • Különbzéki flutometer

Megjelent 1905. évi julius li«i 21-én. MAG^ SZABADALMI KIR I i IVATAL SZABADALMI LEÍR A S 38556. szám. vil/g. OSZTÁLY. Különbzéki flutometer. BINDER FRIGYES MAGÁNHIVATALNOK WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 22-ike. A gőzkazántelepeknél egyszerű vacuummérés elvén alapuló készülékek nem alkalmasak a tüzelésen áthaladó tényleges légmennyiség mérésére, minthogy ezen ismert készülékek csak a nyomásnak a mérési helyen a légnyomáshoz képest statikus viszonyait mérik. Ezen tény igazolására fölemlíthető, hogy állandó kéményenergia föltételezésénél oly módon megtöltött rostély mellett, hogy a szénrétegen nem hatolhat át légköri levegő, tehát a rostélytól a kéményig a nyomásesés elméletileg nullái egyenlő, egy példaképen a rostély fölött elrendezett léghuzammérő maximumot mutat, daczára, hogy a tüzelésen egyáltalán nem lép át levegő. Ezen hátrányok a jelen találmány értelmében azáltal küszöbölhetők ki, hogy két közönséges folyadékmanometer gyanánt működő (a b) csövet, melyek a manometerfolyadék (d) tartányában párhuzamosan vannak egymás mellett elrendezve, oly módon alkalmazunk a tüzelésben föllépő nyomáscsökkenés mérésére, hogy az (a) csövet tömlő vagy cső segélyével a tüzelés rostélya alatt levő térrel és egyidejűleg a (b) csövet a füsttolattyú előtt fekvő csatornával hozzuk kapcsolatba; az e mellett a különböző vacuumok következményeképen beálló (h) magasságkülönbség mérő-, regisztráló- vagy kontaktuskészűlékek által tehető megfigyelhetővé. Ezen mérési elv tehát annak tekintetbe vételén alapszik, hogy az égésnél képződő fűtőgázok egyenes arányban állnak a beáramló égési levegővel és pedig oly módon, hogy az égési levegő, szorozva annak sebességével, ezen szorzat egyenes arányban áll az elvonuló fűtögázok és ezek sebességének szorzatával. Minthogy azonban az (a b) csöveknek a hamuszekrénnyel, illetve a füstcsatornával való összekötése által eredményezett (h) magasságkülönbségben a föntemlített viszony összes mértékadó tényezői benfoglaltatnak, ennek folytán a (h) magasságkülönbség mindenkori nagyságából minden némileg gyakorlott fűtő azonnal fölismerheti, hogy az éppen fölrakott tüzelőanyagmennyiséghez igen sok vagy igen kevés levegő vezettetik-e és a fűtő ennek megfelelően fogja a füsttolattyút beállítani. A föltüntetett példánál alkalmazott (s) beosztás eltolhatóan van a (d) tartányon elrendezve. hogy a zárófolyadék fölszíne a beosztás nullpontjával mindenkor egy magasságba legyen hozható.