33555. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors gőzfejlesztésű kazánoknak önműködően szabályozott kis lóerejű gép segélyével való táplálására

- 2 — tésben és egy vagy több (k) fúvókában végződik, melyek a levegőnek a láugzóklioz való beáramlását idézik elő. A kis gépből távozó gőz, mielőtt a fúvókákhoz jutna, egy (1) nyomáscsökkentőbe érkezik, mely az egymást követő lökések helyett folytonos áramlást létesít, úgy, hogy a levegő beszívása folytonos "módon megy végbe. Azonkívül a vízgőz ezen nyomáscsökkentőben túlhevül s ennek következtében a kürtőből való távozása alkalmával láthatatlan, úgy, hogy a gőzfelhők képződése ki van zárva-A kis gépből távozó gőznek a kazán kürtőjébe való vezetése következtében a lángzókhoz mindig annyi levegő beszívása van biztosítva, a mennyi a lángzókba fecskendezett petróleum meunyiségével arányos, mivel a befecskendezett petróleum mennyisége a kis gépből távozó gőz mennyiségével nyilvánvalólag egyenes arányban áll. A levegő a kazán egész kerülete körül lép be a lángzók alá s úgy vezethető, hogy előzetesen a kazán körül elrendezett kettős köpenyben legyen kénytelen áramolni, a mint ezt a rajzon a szakadozott vonalak föltüntetik. A gőz a kis (d) gépbe egy (m) csővezetéken érkezik, mely a kazántól a főmótorhoz haladó (n) fővezetékből ágazik el. A kis gépet tápláló (m) vezetékbe egy önműködő szabályozó szerkezet van iktatva, mely lehetővé teszi, hogy a kis gép táplálása a főmotor által fogyasztott gőznek, vagyis a szükségletnek megfelelően legyen változtatható. Ezen szabályozó szerkezet lényegileg egy (p) elosztó szelenczéből áll, melyben egy (q) tolattyú mozog, továbbá a szelenczével szilárdan összekötött (r) hengerből, melyben a tolattyúval szilárd kapcsolatban álló (s) dugattyú mozdulhat el. A gőz a (p) szelenczébe a (t) esőtoldaton lép be és a tolattyú helyzete szerint az (u) nyílásokon vagy a (v) nyíláson távozik. Az (s) dugattyú egy (x) rúgó hatása alatt áll s mellső lapja és a tolattyúszekrény között az olajjal töltött (y) kigyócső létesít összeköttetést, mely | berendezés a gőz elillanását megakadályozza, I a mellett pedig minden különleges csőösszeköttetést feleslegessé tesz. Az ismertetett berendezés működési módja most már a következő: Indulás alkalmával az (u) csővezetékbe iktatott (z) csap, mely a főmótorhoz haladó gőz mennyiségét szabályozza, el van zárva s a kazán nyomása zérus. Ha az (e) emelőkart a rajzon föltüntetett módon a (h) kulisszára illesztjük s mint már említve volt, kézzel működésbe hozzuk, akkor a kazánba és a lángzókhoz az (f) és (g) szivattyúk közvetítésével bizonyos mennyiségű vizet és petroleumot szállítunk, mely a vízből gőzt fejleszt. Mivel a kis lóerejű gép gözbebocsátó vezetékének csapja nyitva van, ezen gőz a szabályozó szerkezetbe áramlik s onnan, mivel az (u) nyílásokat az (x) rúgó által fölemelt helyzetében tartott (q) tolattyú nem födi el, a kis gép bebocsátó nyílásához érkezik. Ennélfogva a kis gép működésbe jön és a kazánba vizet, a lángzókhoz petruleumot, a kürtőbe pedig a levegő beszívása czéljából gőzt szállít. A nyomás most a kazánban az előre megszabott határig emelkedik. A nyomás növekedtével arányosan a szabályoz*) dugattyúja, melyre ezen nyomás az (y) kigyócsőben I levő olajoszlop közvetítésével hat, az (r) | hengerben lefelé sülyed, miközben az (x) rúgót fokozatosan összenyomja. Mivel ezen rúgó ellenállása megfelelően van kiszámítva, a (q) tolattyú, ha a kazán nyomása már elérte azt a határt, melyet nem akarunk túllépni, legmélyebb helyzetébe sülyed és az összes (u) nyílásokat elfödi. A kis gép most nem kapván több gőzt, megáll s a kazán táplálása be van szüntetve. Ha most a főmotor vezetékének (z) csapját megnyitjuk, akkor a kazán nyomása csökkenni fog, a szabályozó dugattyúja fölemelkedik s a tolattyú az (u) nyílásokat egymásután szabaddá teszi, úgy, hogy a kis gép, melybe újra gőz áramlik, ismét működésbe jön s a kazánt újból táplálni kezdi. Minél több gőzt fogyaszt a főmotor, i annál magasabbra emelkedik az (s) dugattyú