33548. lajstromszámú szabadalom • Erőt kiegyenlítő csuklós mechanizmus

- 3 — ábrán bemutatott kiviteli alaknál láttunk. A (G, Gl) emeltyűk szabad végei azonban ez esetben egy (J) kapcsoló rúd segélyével vannak egymással csuklósan összekötve. Hasonló elrendezés látható a 9. ábrán, csupán azon különbséggel, hogy a (G, Gl) emeltyűk kapcsolata a (J) kapcsoló rúd segélyével itt a (H. Hl) vezetékeken kívül eszközöltetik és hogy az emeltyűk a (D, Dl) dugattyúrúdakkal csapok segélyével vannak összekötve. A 10. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (H, Hl) vezetékek nem közös tengelyiiek és a (G, Gl) emeltyűk szabad végei egymással a (J) kapcsoló rúd közvetítésével vannak összekötve. Hasonló az elrendezés a 11. ábrán föltüntetett kivite'i alaknál, a hol azonban a (J) kapcsoló rúd a 10. ábrán föltüntetett elrendezéshez viszonyítva igen rövid és a (H, Hl) vezetékek egymáshoz közelebb vannak hozva. A 12. ábra egy olyan kiviteli alakot ábrázol, melynél a (G. Gl) emeltyűk szintén elkülönített (H, Hl) vezetékekben csúsznak és a (J) kapcsoló rúd az emeltyűket a (H, Hl) vezetékek és a (G, Gl) emeltyűknek a (D, Dl) dugattyúrúdakhoz csatlakozó helyei közötti részükön köti egymással össze. A 13. ábrának megfelelő kiviteli alaknál a (G, Gl) emeltyűk egymás fölött elrendezett (H, Hl) vezetékekben csúsznak és az emeltyűk szabad végei egymással egy (J) kapcsoló rúd segélyével vannak összekötve. A 14 ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, melynél a (H, Hl) emeltyűvezetékek szintén egymás fölött vannak elrendezve, de a (J) kapcsoló rúdnak a (G, Gl) emeltyükhöz csatlakozó végei a vezetékek és az emeltyűknek a (D, Dl) dugattyúrudakhoz csatlakozó helyei között feküsznek. A 15. ábrán látható kiviteli alaknál a (G, Gl) emeltyűk az elkülönített (H, Hl) vezetékekben csúszhatóan vannak elrendezve és külső végeik (L, Ll) tárcsákkal vaunak fölszerelve, melyek a dugattyúmozgás következtében egymáson gördülnek és így eszközlik az erő átvitelét az egyik emeltyűről a másikra. Hasonló elrendezés látható a 16. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, azon különbséggel, hogy az (L, Ll) tárcsák csapjait itt egy (L2) rúgó segélyével egymással össze vannak kötve. A 17. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a tárcsák helyett (N, NI) bütykök nyernek alkalmazást, melyek a (G, Gl) emeltyűk szabad végeihez vannak erősítve és egymáson gördülő mozgást végeznek. A 18. ábra egy olyan kiviteli alakot ábrázol, mely a 17. ábrán látható kiviteli alakhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy az (N, NI) bütykök itt egymással egy (N2) rúgó segélyével össze vannak kötve. A 19. ábrán látható kiviteli alaknál végre a (G, Gl) emeltyűk végein elrendezett (N, NI) bütykök érintkezésben állnak (L3, Lí) csigákkal, melyek egy az (N, NI) bütykökkel csúsztathatóan összekötött (0) kocsiba vannak ágyazva. Valamennyi itt ismertetett kiviteli alak segélyével ugyanazon műszaki hatás éretik el, mint az 1. ábrán föltüntetett és föntebb kimerítően ismertetett szerkezetnél. Azaz az egyik dugattyúról a másikra erő vitetik át, hogy ezen utóbbi dugattyú mozgása a középső állás elhagyása után gyorsittassék, illetőleg, hogy ily módon az egyik dugattyú mozgása a másik dugattyú által gyorsan növekedő módon mechanikailag elősegíttessék. A szerkezet igen egyszerű, használatban tartós és az említett rendszerű, már meglévő gépeken könnyen alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Erőt kiegyenlítő csuklós mechanizmus két együttesen működő, ide-oda járó dugattyúval bíró erőgépekhezjellemezve a forgatható (H, Hl) vezetékekben csúszó (G, Gl) emeltyűpár alkalmazása által, mely emeltyűk egyik végükkel az ideoda járó gépelemekkel (pl. a dugattyúrúdakkal stb) vannak összekötve, míg másik végükkel egymásra kényszermozgásukig húzást vagy nyomást gyakorolnak és egymás kölcsönös helyzetét befolyásolják azon ezélból, hogy a gépeknek a kritikus pontokon való véletlen megállása elkerültessék. 2. Az 1. pontban igényelt, erőt kiegyenlítő