33520. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos áramkörök szabályozására

seramiféle ellenállást nem igtat be, mig a másik végállásában az összes ellenállások sorosan kapcsoltatnak a lámpákkal. Szükséges azonban, hogy a világítási áramkör, illetőleg a lámpákkal sorosan kapcsolandó ellenállás a battéria feszültségének és az égő lámpák számának megfeleljen. Ezen czélra egy voltméter-relais szolgál, mely a lámpákkal párhuzamosan van kapcsolva. Ezen voltmeter-relais tetszőleges szeikezetű oly voltméter lehet, mely kontaktus létesítésére alkalmas, előnyösen azonban egy szolenoidot alkalmazunk, mely egy magra hat, mely egy vízszintes emeltyűt egy rúgó hatása ellenében kilendít. Ezen emeltyű mindkét végén kontaktusok vannak elrendezve, melyek a rheosztátot működtető mótor áramkörét akként zárják, hogy az emeltyű egyik végén történő áramzárás alkalmával a mótor egyik irányban forog, míg a másik emeltyűvégen történő áramzárás alkalmával a mótor az ellenkező irányban forog, a mit a voltméter-relais vagy közvetlenül, vagy közbenső relais közvetítésével eszközöl. Magától értetődik, hogy a voltméter-relais által eszközölt áramzárások olyanok, hogy midőn a battéria feszültsége bizonyos meghatározott érték fölé emelkedik, a mótor oly irányban forog, hogy a lámpákkal soros kapcsolásban lévő ellenállás növeltessék; midőn pedig a feszültség bizonyos meghatározott érték alá sülyed, a mótor ellenkező irányban forgattatik, hogy ez által a lámpaáramkörből ellenállások kapcsoltassanak ki. A voltméter-relais a lámpákkal párhuzamos, a rheosztátellenál lásokkal pedig soros kapcsolásban lévén, a berendezést a kellő szabályozás czéljából aszerint is befolyásolja, a mint több vagy kevesebb lámpa kapcsoltatik be. Ezek szerint világos, hogy a rheosztátot működtető mótor tovább is áramot kap, midőn a rheosztátkar pályájának egyik vagy másik végére jut. Ennek megakadályozása czéljából oly kontaktusokat rendezünk el, hogy a mótoráramkör megszakíttassék, mihelyt a rheosztátkar egyik vagy másik végállásába érkezik. A jelen találmány továbbá oly szerkezetek elrendezését is czélozza, melyek lehe| tővé teszik, hogy úgyszólván ugyanazon : szerkezeteket, melyek világítási áramkörök szabályozására magukban véve már javaslatba hozattak, ill. már eddig is alkalmazásban voltak, a jelen találmány többi czéljaira is fölhasználhassuk, nevezetesen a dynamónak automatikus működésen kívül való helyezésére, midőn az akkumulatorbattéria teljesen megtöltetett, továbbá a dynamónak újbóli bekapcsolására, midőn az akkumulatorbattéria feszültsége a lámpák táplálása folytán vagy más oknál fogva bizonyos meghatározott érték alá sülyedt. Ezen czélból egy a voltméter-relais tekercselésével soroskapcsolásban lévő ellenállást alkalmazunk. Ha ezen ellenállás a voltmeterrelaisvel sorosan van kapcsolva, akkor az ez utóbbi más működését idézi e!ő. Ennek jobb megérthetése czéljából szolgáljon a következő példa. Tegyük föl, hogy a voltméter-relais a soros kapcsolású ellenállás nélkül akként van beállítva, hogy rendesen, .pl. 24 voltnál, mindkét kontaktusa meg van szakítva. Ily beállítás mellett, ha a feszültség pl. 25 voltig emelkedik, akkor a voltméter-relais egyik kontaktusa az áramkört zárja és a rheosztálmótort az egyik irányban forgásnak indítja, ha pedig a feszültség pl. 23 voltig csökken, akkor a voltméter-relaisnek másik kontaktusa zárja az áramkört és a rheosztátmótor a másik irányban kezd forogni. Ha már most az említett ellenállást sorosan kapcsoljuk a voltméter-relaisvel. akkor az a voltméter-relaist akként befolyásolja, hogy pl. 30 volt legyen a normális feszültség és az egyik áramzárás csak akkor következzék be, ha a feszültség 31 voltig növekedett, a másik áramzárás (a rheosztátmótor reverzálása) pedig csak akkor következzék be, ha a feszültség 29 voltig csökkent. i rheosztátmechanismussal összeköttetésben egy kapcsoló, előnyösen egy csappanó kapcsoló van elrendezve. Ezen kapcsoló a rheosztátnak mozgó karja által akként működtetik, hogy, midőn ezen kar azon végállásban van, melynél az összes ellenállásokat kikapcsolta, akkor a kapcsolót az egyik