33442. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú gép és berendezés vacuum csövekkel való világításhoz

jelezhető, bár az egyes hullámoknál a maximális feszültség, melyet a pillanatnyi kontaktus módszerével lehet mérni, az utóbbi esetben (2. ábra) nagyobb, mint az előbbi esetben. A 2. ábrán látható áramgörbe szerint változó áramot a 4. ábrán ábrázolt gép szolgáltatja. Ennél a stator (2) sarkait egy mágneses anyagból készült korong fogai képezik, melyek körül — mint az szokásos — ellenkező menetű csévék vannak egymással lánczolatosan kapcsolva, tekercselve. A gép rótorának egyenlő polaritású (3) fogai vagy sarkai a rótor gyors forgásánál a státor fogai előtt elhaladva, a fogak mágneses telítettségének gyors változását idézik elo és ennek következtében a csévékben áramot indukálnak. A jelzett fogak egy alkalmas gerjesztő cséve mágneses terében vannak elrendezve; a cséve erővonalait valamely alkalmas módon ve- I zetjük a fogakhoz. Mint az a rajzból kitűnik, a (3) fogak hossza és a (2) sarkok közötti hézagok hossza úgy van megszabva, hogy a kétféle fog között az erővonalak mindig záródjanak, a mennyiben mikor a fegyverzet egyik (3) foga az egyik (2) fogat elhagyja, a másik (2) foggal már szembe kerül. A 4., 5. és 6. ábra alapján a találmány tárgyát képező generátor szerkezete teljesen megérthető. (4) a gép gerjesztő mágnese, mely egy mágneses anyagból készült, homlokfölületén gyűrűalakú horonnyal ellátott gyűrűből áll. A horonyban van a (6) gerjesztő cséve elhelyezve, melyet valamely áramforrásból egyenáram táplál; a horony két fala képezi a gerjesztő mágnes két sarkát. Az egyik falon több fog van kiképezve, ezeket (az 1. és 2. ábra (2) fogainak megfelelő) fogakat legelőnyösebben oly módon állíthatjuk elő, hogy a falhoz (7. ábrán) több egymásra fektetett, bádogból kivágott fogasgyűrűt csavarolunk. A fogasgyűrű és a horony másik fala között forognak (az 1. és 2. ábra (3) sarkainak megfelelő) sarkai vagy fogai, melyek a fogasgyűrű (2) fogain átmenő erővonalakat zár- j ják. A gerjesztő mágnes legelőnyösebben | a (7) alapzatra van szerelve, melynek csapágybakjaiban megfelelő csapágyakban a rótor (8) tengelye van ágyazva. Erre a tengelyre van az aczélból vagy más alkalmas anyagból készült (9) korong fölerősítve, melyre a (3) fogakkal ellátott gyűrű van fölcsavarolva. Ez a gyűrű ugyancsak legelőnyösebben több egymásra rakott, fogazott vasbádoggyűrűből áll, melyeket a (9) koronghoz kapcsoló csavarok fognak össze. A (9) korong egy vékony aczélkorong lehet, melyet a megrajzolt módon befogva ékelünk föl a tengelyre. A korong forgásánál a nagy sebesség következtében föllépő centrifugálerő a korongnak a kellő merevséget kölcsönzi. A státor és rótor a nélkül, hogy evvel a találmány lényegét érintenők, más módon is kiképezhető, illetőleg más módon is szerelhető. A 8. ábra a találmány tárgyát képező világítási rendszernél alkalmazott lámpát ábrázolja, mely egy hosszúkás, lényegében egész hosszán azonos keresztmetszetű üvegcsőből áll. A cső ritkított levegővel vagy gázzal van töltve; a ritkítás foka olyan, hogy a lámpa lehetőleg erős fényt szolgáltasson. A cső két végére egy-egy áramvezető süveg van erősítve; ezekhez kapcsoljuk a hálózat vezető drótjait. A föntebb leírt módon változó áram különösen kedvező módon biztosítja az elérendő czélt, nevezetesen, hogy az alkalmazott áram átlagos feszültsége csekély legyen és hogy a frequencia és az energiafogyasztás is lehetőleg csekély legyen. Ennek következtében tehát a lámpa élettartama is igen növekedik, mert az abban végbemenő elektrolytikus folyamatok nagyon kis mérvűek, azonkívül a szükséges áramot dinamó gép is szolgáltathatja, mert a gerjesztő mágneseket és fegyverzeteket nem kell túlságosan sok sarkúan kiképezni, minek szükségessége eddig sok zavarra adott okot. Ha a feszültség 1000 voltnál, a frequencia perczenkint 50,000 periódusnál nem nagyobb, a fényerősség rendkívül nagy, de kielégítő eredményeket érhetünk el még kisebb feszültségű és frequenciájú áram alkalmazásával is.