33441. lajstromszámú szabadalom • Készülék acetyléngáznak és más hasonló módon termelhető gáznak fejlesztésére

délhez támaszkodó (f) rúgó hatása alatt áll, | mely a korongot az e között és az (a) fe- | nék között lévő anyagra nyomja. Midőn az anyag a reakció következtében kiterjed, az (f) rúgó enged és az (F) korong megemelkedik. A csőszerelék a (G) kengyellel (2. ábra) van ellátva, mely több, pl. négy, (g) küllőből áll, melyeket végükkel a (c) födélre, vagy a (C) karimára illesztünk föl, a mikor is a kör egyik felében lévő, a jelen esetben három küllő a kampószerű (h) toldattal van ellátva, melyek a (C) karima alá nyúlnak; a kengyel fölillesztése úgy történik, hogy azt (h) toldataival a tartály (C) karimájára oldalt rátoljuk. A (g) küllők a centrális (J) agyból indulnak ki, mely egy belső csavarmenetekkel ellátott fúrattal bír, mely, midőn a (G) kengyel a tartályra van illesztve, a tartály tengelyével koncentrikus állásban van, a mikor is a küllők boltozatosán akként vannak kiképezve, hogy a (J) agy és a (c) födél között megfelelő tér maradjon szabadon. Az agy csavarmenetes furatába a csavarmenetes (K) cső van becsavarolva, mely, fölső vége közelében, a forgatására szolgáló (k) fogantyúkarokkal, alsó végén pedig az (L) fúrófejjel van ellátva, mely arra szolgál, hogy a csövet a tartály belsejével összeköttetésbe hozhassuk; ezen czélból a fúrófejnek gyűrűs homlokfölülete fogakkal van ellátva és a fúrófej fölött a forgatható (M) karima van elrendezve, mely alsó oldalán a gummiból vagy más összenyomható tömítőanyagból készült (m) alátétkor ongot hordja. A csőszereléknek a tartállyal való összekötése akként történik, hogy a (g) küllőket (h) toldatukkal a már említett módon a tartály (C) karimájára toljuk, ezután a (K) csövet (k) fogantyúja segélyével akként forgatjuk, hogy a (K) cső az agyban lefelé csavarolódik és a fúrófej a (c) födélig jut, a mikor is mindenekelőtt a (h) toldatok alsó részükkel a (C) karimához szoríttatnak; hogy ezen nyomás a karimán lehetőleg egyenletesen osztassák el, a (k) toldatok alsó részei a (H) félgyűrű segélyével össze vannak egymással kötve, mely utóbbi a karima egyik feléhez illeszkedik. A cső további forgatásánál az (L) fúrófej a (c) födelet átfúrja és az (M) karima az (m) tömítést a (c) födélhez szorítja, hogy a (K) cső és a (c) födél között biztos tömítés létesíttessék. A (K) csőnek csavarmenetei igen kis menetmagassággal bírnak, hogy a f ödélnek átfúrása lassan eszközöltessék; az (M) karima előnyösen lazán támaszkodik a csőnek (1) részéhez, hogy a (c) födél fölületi szabálytalanságainak megfelelően könnyen kitérhessen. A tartálynak generátor gyanánt való alkalmazása előtt a (B) csőnek azon vége, mely a tartály (a) fenekéhez csatlakozik, ezen fenék által zárva tar tátik; ha azonban gázt kell fejleszteni, akkor ezen csővéget a 4. ábrában (D)-nél szemléltetett módon át kell lyukasztani, hogy a folyadék, melybe a tartályt ekkor bemerítjük, a tartályba hatolhasson. Ennek lehetővé tétele czéljából egy, a (K) cső külső végének a gázfejlesztés beszüntetése czéljából való elzárására szolgáló csavarmenetes (N) dugón (1. ábra) a rövid (n) tű van elrendezve, melyet lyukasztó szerszámként használunk. Az (N) dugó a forgatás megkönnyítésére az (NI) szárnyakkal van ellátva és az (nl) láncz segélyével a (G) kengyelhez van kötve. Midőn gázt akarunk fejleszteni, a (G) kengyelt a már leírt módon a tartályra szereljük (4. ábra) és a (K) csövet a (c) födél átfúrása folytán összeköttetésbe hozzuk a tartállyal. Ezután a tartály (a) fenekét (D)-nél átlyukasztjuk és a tartályt a folyékony reagensbe, a jelen esetben egy tetszőleges edénybe öntött vízbe mártjuk. A folyadék erre a (D) nyíláson a (B) csőbe hatol és ennek lyukasztásain át a szilárd reagenshez jutva, gázt fejleszt, mely a tartály fölső részébe és innen a (K) csövön át kiáramlik. A fejlesztett gáz elvezetése czéljából a (K) csőre egy hajlékony tömlőt (1. ábra) illesztünk, vagy pedig egy lángzót csavarolunk közvetlenül a (K) csőre, mely utóbbi ezen esetben esetleg egy csappal