33430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstpénzeknek állandóbb katalyzáló képekké való átalakítására

Megjelent 1905. évi jullus hó 3-án. MAGY. KIR SZABADALMI ggffi H l VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38480. szám, IX/f. OSZTÁLY. Eljárás ezüstképeknek állandóbb katalyzáló képekké való átalakítására. NEUE PHOTOGRAPHISCHE GESELLSCHAFT, ACTIENGESELLSCHAFT CZÉG STEGLITZBEN, MINT DR

GROS OSCAR LEIPZIGI LAKOS JOGUTÓDJA. Bejelentésének napja 1904 deczember hó 29-ike. Elsőbbsége 1903 augusztus 22-től kezdődik. «Katatypia» név alatt oly eljárás vált ismeretessé, mely szerint ezüstnegativ segítségéve] képeket állíthatunk elő az ezüstnek azon tulajdonsága révén, hogy bizonyos reakcióknál a katalyzátor szerepét játssza. Kitűnt, hogy ha az ezüstképekkel való katatypiához hydrogénszuperoxydot használunk, a kép ezüstje lassanként oly változást szenved, mely katalyzáló hatását többé vagy kevésbbé csökkenti. Ezen változás oka egyrészt abban lehet, hogy az alkalmazott étherikus hydrogénszuperoxydoldat mindig savnyomokat tartalmaz és hogy ez a sav a képnek az étherikus hydrogénszuperoxydoldatba való ismételt bemártása folytán magában a képben fölszaporodik, úgy hogy az ezüst lassanként változást szenved. Másrészt azonban, főképen épen sav jelenlétében, az ezüstképnek hydrogénszuperoxyddal való kezelésénél egymás mellett két folyamat mehet végbe, nevezetesen egyrészt a főreakció, vagyis a hydrogénszuperoxydnak megbontása az ezüst által és másrészt a hydrogénszuperoxydnak behatása az ezüstre, mely az ezüstnek föntemlített elváltozásait idézi elő. Az ezüstnek ezen elváltozásait az ezüstképnek ammoniákgőzökkel való gyakori kezelése útján késleltethetjük. Kívánatos már most, hogy az eredeti képben az ezüst helyett oly katalyzátorokat alkalmazhassunk, melyek az adott viszonyok között tartósabbak az ezüstnél. Minthogy azonban az ezüst a rendes fotográfiai negatívnál a kép alapanyaga, mellyel számolnunk kell, ennélfogva olyan katalyzátort kell választanunk, mely vegyi úton egyszerű módon az ezüst helyébe lép, hogy a rendes módszerrel kapott ezüstnegativot állandóbb képpé alakíthassuk át és azután ezen átalakított képről katatypia útján lenyomatokat készíthessünk. Ilyen tartós katalyzátorok pl. a mangán magasabb oxygénvegyületei. Hogy az ezüstképet olyan képpé alakítsuk át, mely a mangán magasabb oxygénvegyületeiből áll, legczélszerűbben manganisóoldatokat használunk. Ezek azonban azzal a hátránnyal bírnak, hogy oldatban igen könnyen bomlanak. Az oldatban aránylag tartós manganisók közül eddig csak a mangánifoszfát ismeretes; ez a foszfát használ-