33417. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti balesetek meggátlására

— 6 — első vonalszakaszba bejárt. Az állomás tehát újabb vonat kijárására adhat engedélyt, amennyiben az (ul) áramzáró átállításával a kijárati jelzőt szabadra állíthatja, míg addig, amíg a vonat az első blokkjelzőhöz tartozó (II) kontaktus készülék fölött el nem haladt, ez lehetetlen volt, mert az (I) kontaktus-készülék blokkozva lévén, az(sl)szolenoidnak a (d) és (e) csészék között megszakított áramkörét nem zárhatta. Világosan látható továbbá a 15. és 15a ábrából, hogy a blokkjelzők és kontaktus készülékek minő helyzetben vannak, mikor az (A) állomás felől kiindult vonat a második blokkjelző (III) kontaktus-készüléke fölött elhaladt. Ekkor ez a (III) kontaktus-készülék blokkozva van, (T) emelője az (a b) és (c) kénesőcsészék között létesít kapcsolatot, ellenben megszakítja ezt a (d e) kén • esőcsészék között. Ennek következtében az (s3) szolenoid áramköre ugyancsak meg van szakítva és a második blokkjelző a tiltóállásban van. Másrészt azonban egy áramkör záródik, mely a következő: (lx

) táplálóvezeték, ('25 -26—27 a) és (b) kénesőcsészék (28—29) a? (R2) relais szolenoidja (30 -12

) tápláló vezeték, mely áramkör hatása alatt a (B) állomáson levő (R2) relais a (K2) csengettyű áramkörét zárja. A csengettyű megszólalása a (B) állomáson azt jelzi, hogy vonat közeledik az állomás felé. Ha már most a (B) állomás a vonatot fogadhatja — mit a sémán az fejez ki, hogy a (IV) kontaktuskészűlék a szabványos állásban van — a szolgálattevő a bejárati jelzőt szabadra állítja, amennyiben az (u2) áramzárót a (31) kontaktusról a (32) kontaktusra állítja. Most már az áram útja a következő: (ÍJ tápláló vezeték (33—u2—34 —35), a (IV) kontaktus-készülék (d) és (e) kénesőcsészéje (36—37—38), a bejárati jelző (s4) szolenoidja, (39 - 13

) táplálékvezeték; a szelenoid gerjed és a bejárati jelzőt szabadra állítja. Másrészt azonban létesül a következő áramkör is : (lx

-25- 26—27) a (III) kontaktus-készülék (a) és (c) kénesőcsészéi, (40—41) a II. kontaktus-készülék (s|) szolenoidja, (42—12

) táplálóvezeték. Az (s2) szolenoid meghúzza (m£) fegyverzetét és a (p2) karom a (II) kontaktus-készülék kiliucsét elforgatva eme készüléket kiblokkozza, úgy hogy a készülék a kezdeti állásba tér vissza. Ha ellenben a (B) állomás a vonatot nem fogadhatja, mert az állomásba bejárt vonat még nem jutott oly helyzetbe, melyben a (IV) kontaktus-készüléket kiblokkozhatja, a szolgálattevő a bejárati jelzőt még akkor sem állíthatja szabadra, mikor az (u2) áramzárót tévesen a (31) kontaktusról a (32) kontaktusra állítja, mert ekkor a (IV) kontaktus készülékben az előbb az állomásra bejárt vonat a (d e) kontaktusoknál az áramkört megszakította, úgy hogy az (s4) szolenoid nem gerjedhet. Mikor a vonat az állomásba bejárt, a (IV) kontaktus-készülék fölött elhaladva ezt blokkozza, a (III) kontaktus-készüléket kiblokkozza, egyben a bejárati jelzőt is a tiltó állásba állítja. Ekkor a (K2) csengettyű többé az áramzáró átállításánál meg nem szólal, a (II) kontaktus-készülék (m£) fegyverzetét és (p2) karmát pedig az ezekre ható rúgó a szabványos állásba állítja vissza. A (IV) kontaktus-készülék kiblokkozását akkor, mikor a (B) állomáson vágányelágazás nincs, az állomás kijárati jelzője, akkor pedig, mikor az állomásnak vágányéi ágazás a van, úgy hogy az állomáson vonatok kerülhetik egymást, a vágányokba beépített kontaktusok végzik. A mondottakból kitűnik, hogy két vonat egymással bármely téves műveletnél sem találkozhatik a blokkszakaszokon, nevezetesen akkor sem, mikor az egyik vagy másik vezeték megszakad, vagy mikor az áram teljesen elfogy, mert ez csak vonatkésést idézhet elő, de sohasem összeütközést. A 15. és 15a ábrából az is kitűnik, hogy a jelzőtárcsák izzólámpáit az áramkörbe hogyan kapcsoljuk be, nevezetesen, hogy a be- és kijárati jelzőnél ezt úgy a személyzet az (ul), illetve (u2) áramzáró segélyével, mint maga a vonat végezheti, míg a blokkjelzőknél a lámpák bekapcsolása a kontaktus-készülékek blokkozásával történik és a lámpák bekapcsolva maradnak mind-