33398. lajstromszámú szabadalom • Utántölthetetlen palaczk

egész szekrényt az 1. ábra szerint a palaczk (2) nyakába cementtel beerősítjük. Fölötte kevés tér marad a beszorítandó szokásos vagy tetszőleges alakú. (24) dugasz részére. A palaczk vagy a (6) szekrény beállítása előtt, vagy czélszerúbben azután a (3) nyíláson keresztül megtöltliető. E (3) nyílás aztán állandóan be lehet dugaszolva vagy pecsételve, mint ez a rajz 2. ábráján látható. Nyilvánvaló, hogy ha az üveg egyenes helyzetben van, mint az 1. ábrán, az utántöltés a (16) és (21) szelepek által meg van akadályozva, melyek közül az utóbbit a nagyobb (23) golyó súlya szorítja fészkéhez. Ha most már a palaczk szájával lefelé van fordítva, mint a 2. ábrán, az összes golyók az 1. ábrán látható helyzetükből elmozdulnak, miáltal mindkét (15) és (20) nyílás szabadon marad. A (11 17) és (22) bordák arra valók, hogy a golyókat helyzetükben megtartsák és megakadályozzák, hogy oly helyzetet foglaljanak el, melyben a kitöltésnél a folyadék útját elzárhatnák; a bordák továbbá a golyók vezetékéül is szolgálnak. Kétségtelen, hogy ha így több, külön fészken elhelyezett golyót teszünk a folyadék útjába, akkor ez semmiképpen sem fog visszafolyhatni, és hogy a nagyobb és súlyosabb golyóval elérjük azt, hogy a (21) golyó mindig fészkére visszanyomatik, még akkor is, ha esetleg egy kissé odatapadna a falhoz. Megjegyzendő még, hogy a (17) bordák a súlyos (23) golyót visszatartják, úgy hogy semmi körülmények között sem szorulhat a fölső szelepfészeknek. A rajz (4 5) és (0) ábráin többféle alakú szekrény vau a palaczk (2) nyakába erősítve, és pedig cement alkalmazása nélkül. A 4. ábrán az üveg fala (26)-nál lépcsőt alkot, melylyel a (6) szekrény (7) fölső részét lefogja. Ebben az esetben a szekrényt a palaczk készítésekor helyezzük be, mielőtt még az üveg lehűlt volna, úgy hogy a szekrény az üveg összehúzódása következtében erősen beszorul. Az 5. ábrán lévő szekrény hordóalakú, és a palaczk (2) nyakát is ennek megfelelően alakítjuk; ez esetben is a fölszerelés az üveg fúvása után a lehűlés előtt történik. A 6. ábrán a palaczk nyaka alúl összeszűkül s ennek megfe]előleg a szelepszekrény is kúpos alakkal bír. Ebben az esetben a szekrény a palaczk elkészítése és lehűlése után helyeztetik be. Az összes bemutatott alakoknál a palaczk (1) teste és (3) nyaka között (25) gyűrűs beugrás van, melyre a behelyezett (6) szekrény támaszkodik. Megjegyzendő, hogy a (10) karima ugyanolyan átmérőjű, mint a palaczk (2) nyakának belseje, úgy hogy ez a karima leszorítja a cementmasszát, midőn a szekrény a nyakban elhelyeztetik. Nevezetes előnye a találmánynak kitűnik a 7. ábrából, melyen a szekrény egy része vízszintes helyzetben látható. Ez azt mutatja, hogy a nagyobb és súlyosabb (23) golyó a (21) szelepgolyót (20) fészkére rányomja, amennyiben ez ekkor a (8) rész fala felé nyomul, és a (17) bordák által eltérítve, a (21) golyó felé hat, miáltal ez utóbbi elzárja a nyílást. A szerkezet egyéb előnyei mellett hangsúlyoznunk kell ezt az utóbb leírt előnyt, mely abban nyilvánul, hogy még oly módon sem lehet utántölteni a palaczkot, ha az vízszintes helyzetben belemeríttetnék a folyadékba. Lehetetlen továbbá a (13) oldalnyílásokkal bíró (12) sipka miatt dróttal benyúlni és a szelepeket elmozgatni. De ha ez sikerülne is valamely oldalnyíláson keresztül, és a (16) szelepgolyó dróttal fölemeltetnék, még akkor sem lehet a (23) golyóhoz hozzáférni, de föltéve, hogy még ez is lehetséges volna, és utóbbi golyó elmozdíttatnék, akkor is a (21) szelep mindig zárva maradna, úgy hogy nem lehet a palaczkba folyadékot tölteni. Eszerint tehát a fölső (16) golyó nem csupán mint második szelep szerepel, hanem egyszersmind megakadályozza, hogy bármi szerszámmal hozzá lehessen férni az alsó (21) szelephez. Végül még evakuálás vagy szívóhatás segítségével sem lehet utántölteni a palaczkot. Nyilvánvaló, hogy ezen leírástól némileg