33397. lajstromszámú szabadalom • Tartós közúti és vasúti úttest
Megjelent 1905. évi július hó 1-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38897. szám, VlII/i. OSZTÁLY. Tartós közúti és vasúti úttest. PRUNKL JÁNOS MAGÁNZÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 16-ika. Jelen találmány tárgya közúti és vasúti úttestekre vonatkozik, melyek csaknem korlátlan tartóssággal bírnak. A közút- és vasúttestek építése az eddigi eljárás szerint oly módon végeztetett, — ha aszfalt vagy faburkolat forgott szóban, — hogy előbb cement- vagy kő-alépítményt létesítettek. Az útburkolat, mely az alépítménynél kevésbbé volt tartós, már rövid idő múlva használhatatlanná vált s javításra szorult. A vasutaknál pedig azon kellemetlenség állott elő, hogy sem a talpfák lefektetése, sem a kavicsolás nem bizonyult elegendőnek arra, hogy az időjárás behatásának hosszabb ideig ellentálljon. Jelen találmány szerint e bajok teljesen megszűnnek, mely lényegében abból áll, hogy közutaknál oly keréknyomot létesítünk, mely kopást alig szedved, míg vasúttestnél a kavicsolást és a talpfák alkalmazását egészen fölöslegessé tesszük. E czélból kavics, kő- vagy betonból készült alapra fémtartókat alkalmazunk s ezeket keramit vagy kőszegélyzetbe erősen és egységesen befoglaljuk. Az úttest felülete ezen szegélyzetnél a szokásos módon aszfaltból, fakoczkákból, téglából, keramitból stb. állítható elő. A fémtartó fölső lapja képezi a keréknyomot, mely czélszerüsógi szempontból még aczéllap-betéttel látható el, oly módon, hogy a megerősítésre szolgáló közönségesen alkalmazott eszközök mellőzhetőkké vállanak. A mellékelt rajz-lapokon az 1. ábra egy a találmány értelmében épült közút függélyes meszetét tünteti föl; a 2. ábra egy vasúti nyommal bíró közútnak függélyes metszetét mutatja; a 3. ábra a 2. ábrán föltüntetett elrendezést szemlélteti függélyes metszetben, hol azonban a tartó két részből áll; a 4. ábra egy alsó vezetékes villamos közúti vaspálya vezetékének függélyes metszetét tünteti föl, míg az 5. ábra fölső vezetékes vagy más üzemre berendezett vasúti vágánynak függélyes keresztmetszetét szemlélteti. A mint az ábrákból látható, az (a) tartók a rendes (b) közúti alapépítményen nyugosznak s két oldalt keramitból vagy más megfelelő anyagból készített (c) szegélyzetbe vannak szilárdan befoglalva, mely a tartóknak egységes helyzetét biztosítja. Az (a) tartók fölső lapjával egy szintben van az impregnált fából, aszfaltból stb. készített (d) burkolat, mely tetszés szerint alkalmazható, a nélkül, hogy a többi út-