33392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására
Megjelent 1905. évi juIius l»ó 1-én. MAGY. .-jw KIR. SZAB Al) ALMI WOT HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 33892. szám. I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás ammóniák előállítására. Du KAISEB KÁROLY TANÁR BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 18-ifca. A jelen találmány tárgya eljárás a lég- I köri nitrogén megkötésére, oly czélból, hogy j ekképen ammoniákot állítsunk elő. Az eljárás azon a megfigyelésen alapszik, hogy a magnézium és kálcium hidridjei, ha azokat hevítés közben nitrogén hatásának tesszük ki, a megfelelő nitridekké alakulnak át, mi mellett ammóniák képződik és hogy továbbá a nevezett fémek nitridjei, a megfelelő hidridekké alakulnak át, ha azokat melegítés közben hidrogén hatásának teszszük ki. mi mellett ezen folyamatnál szintén ammóniák képződik. Az említett hidridek képleteit némelyek CaH illetve MgH-nak irják, mások pedig Ca H2 illetve Mg H2 -nek. Ha példaképen az első képletet vesszük alapul, akkor a folyamatot a következő egyenletek fejezik ki: 1. 3 CaH + 3 N = Ca3 N, + NHS vagy 3 MgH + 3 N = Mg3 N2 + NH8 és 2. Ca3 N2 + 9 H = 3 CaH + 2 NHS vagy Mgg Na + 9 H = 3 MgH + 2 NH3 A mint látjuk körfolyamat jön létre, melynek mindegyik műveletében ammóniák keletkezik. Az eljárás végrehajtását a következőképen végezzük : A két hidrid egyikéből vagy a kettő keverékéből megfelelő mennyiséget egy csőbe teszünk és melegítjük. Ezután nitrogénáramot hajtunk a tömegen keresztül mindaddig, míg az nitriddé át nem alakult, mire a nitrogénáramot beszüntetjük és hidrogénáramot vezetünk át a csövön mindaddig, míg a nitridek újra hidridekké visszaalakultak. A mint föntebb kimutattuk, mind a két műveletnél ammóniák keletkezik. Látható, hogy közömbös, vájjon a szóban forgó eljárásnál a csövet előbb hidriddel töltjük meg, a mint azt a fönti példában leírtuk, vagy pedig nitriddel kezdjük-e meg a műveletet. Az utóbbi esetben az első művelet abban áll, hogy a tömeget nitrogén helyett hidrogénnel kezeljük, míg a nitrogénnel való kezelés a második műveletet alkotja és így tovább. Hasonlóképen magától értetődik, hogy nem fontos, hogy a két anyagnak, a nitridnek vagy hidridnek, csak egyike legyen egyedül jelen, mikor a művelet megkezdődik. Ha a két gáz egyike, a nitrogén vagy a hidrogén, a hidridek és nitridek keverékére hat, akkor a keverék alkatrészeinek egyike vagy másika fog átalakulni, a szerint, hogy melyik gázt alkalmazzuk először, ha pedig az anyag egységessé vált, akkor a folyamat a fönt leírt módon megy végbe.
