33375. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító berendezés

rendezés következtében a két kerék együtt vagy egymástól függetlenül végzi. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál az (sl) dugattyú töltés közben az (a) hengerből kilép és magával viszi a kisebb átmérőjű (ul) hengert, melynek feneke az (sl) dugattyú fenekén alkalmazott (hl) bőrkoronggal érintkezésben marad. A lökéshárító töltése be van fejezve, mikor az (sl) dugattyú a kisebb (ul) hengerből némileg kilépett és az (s2) karima az (al) gyűrűvel érintkezik. Ha már most a kerék kátyút ér, az (ul) henger az (s) dugattyún csúszva, a kereket lefelé nyomja, míg a kátyú után a kerék ismét a rendes állásába tér vissza. Viszont, ha a kerék göröngyre fut föl, az (ul) henger fenekére fekvő (s) dugattyút a kerék fölemeli és az (a) hengerbe benyomja, míg a göröngy elhagyása után a kerék rendes állásába tér vissza. Ellenlökések nem léphetnek föl, ha a dugattyú mozgása a fészültséget a hengerben lényegesen nem változtatja meg, mit a gyakorlatban kielégíthető módon akként érhetünk el, hogy a lökéshárítókat térfogatukhoz viszonyítva, igen nagy térfogatú készlettartályokkal kötjük össze. Czélszerű, ha a hátsó és a mellső kerekek lökéshárítóit külön tartályokkal kapcsoljuk, mert ekkor a hátsó és mellső kerekek lökéshárítóit különböző feszültségű levegővel tölthetjük és a mellső tengely és hátsó tengely különböző terhelését figyelembe vehetjük. Ezenkívül ily esetben a kocsiszekrény akkor is egyensúlyban van, mikor a lökéshárítókból levegő száll el. Ha azonban eme levegőveszteségek oly nagyok, hogy a lökéshárítók nem működhetnek és ha a kocsival tovább kell haladni, hogy a javítás végzésére alkalmas helyre jussunk, a kocsiszekrény fölemelése után a 'két (a) és (ul) henger között egy segédberendezést helyezünk el (5.' és 6. ábra), mely kélt (vfl v2) lemezből és ezek közé befogott négy (30 31 32 és 33) rúgóból áll. A lemezeknek egy-egy, az (sl) dugattyú átmérőjével egyenlő furatuk van és akként vannak megosztva, hogy a dugattyúra az (x2) elzárás nyitása és az (xl) csukló körül való elforgatás által fölhúzhatok legyenek. A segédberendezés (34 35 36 és 37) peczkei az (al), illetve (u2) gyűrűk (38, 39 40), illetve (41) furataiba fogódzanak és ily módon a segédberendezést a kellő helyzetben rögzítik. Minthogy a különböző lökéshárítók ugyanavval a tartállyal vannak kapcsolva, mindegyik lökéshárítóhoz egy-egy külön segédberendezést kell készletben tartani. Az (al) és (u2) gyűrűk alakja a (vl v2) lemezekével azonos. Lehet az (sl) dugattyúban az (ul) henger és (d) gyűrű fenekére támaszkodó (a 4. ábrán pontozva jelzett) rúgót is alkalmazni, mely az (sl) dugattyú elmozdulását elősegíti, mikor annak az (a) hengerből ki kell lépnie. Hogy a rúgó akkor is vezetve legyen, mikor az (sl) dugattyú az (ul) hengerből részben kilép, a rúgó alsó vége egy fémhüvelybe van zárva. A leírt elrendezés következtében a dugattyúra — tekintet nélkül az úttest alakulatára — állandóan azonos nyomás hat és a kocsiszekrény vízszintes helyzetben egyensúlyban van. SzAISADAT.Ml IGÉNY. Lökéshárító berendezés, azáltal jellemezve, hogy a tulajdonképeni lökéshárítók vagy egy hengerből és két egymásban, illetve a hengerben csúszó dugattyúból, vagy két hengerben csúszó közös üreges dugattyúból állanak, megfelelő feszültségű sűrített levegővel vannak töltve és gömbcsuklók útján egyrészt a kocsiszekrénnyel, másrészt a tengellyel vannak összekötve, a tengelyek pedig egyrészt a kocsiszekrénnyel és a tengellyel összekötött rudak, másrészt pedig a tengelyen alkalmazott görgőn csúszó, a kocsiszekrényre szerelt vezeték útján vannak vezetve. (1 rajzlap niollóklottol.) PAU>8 HÉRZVÉNY TÁH8ASÁG NYOMDÁJA BUOAPESTEN-